Századok – 1927-1928

Értekezések - LUKINICH IMRE: Dürer Albert származása 721

Dürer Albert származása. A Dürer Albert személyével és művészetével foglalkozó és a XVIII. század folyamán Németországban mind nagyobbméretűvé vált irodalomnak nálunk aránylag későn támadt visszhangja. Gróf Ráday Gedeon volt az első, kinek figyelmét Dürer magyar származásának kérdése lekötötte s aki Dürernek a Joachim, 8andrarttó\ még 1675—79-ben kiadott családtörténete,1 illetőleg az itt közzétett adatokat irodalmilag feldolgozó Arend,2 Doppelmayer,

3 Knorr/ Schöber

5 és mások művei alapján, mely művek nagyrészt az ő híres péceli könyvtárában is megvoltak, kétségen felül állónak tartotta a művész magyar származását. Ráday abban a meggyőződésben volt, hogy a Nürnbergbe szakadt művészcsalád „Dürer" neve a magyar „Száraz" családnévnek német fordítása.® Kazinczy Ferenc azonban, kivel gróf Ráday Gedeon még 1788-ban közölte volt véleményét Dürer 1 Teutsehe Akademie der edlen Bau-, Bild- und Malerey-Kunst. Nürnberg·. I—II. k. 1675—79. A Dürerre vonatkozó rész L 222—229. 11. A kés.őbbi kiadásokat felsorolja H. W. Singer: "Versuch einer Dürer-Bibliographie. Strassburg, 1903. 27. Í. 2 Das gedechtniss der ehren eines vollkommensten seiner und aller nachfolgenden Zeiten Albrecht Dürers etc. Gosslar, 1728. 3 Doppelmayer : Historische Nachricht von den Nürnbergis.chen Mathematicis und Künstlern. Nürnberg, 1730. 135-55 és 182—190. 11. * Knorr G. W.: Allgemeine Künstlerhistorie etc. Nürnberg, 1759. 21—30., 31—92. 11. V. ö. Singer: i. m. 26—27. 1. 3 Albrecht Dürers, eines des grossesten Meister und Künstler seiner Zeit. Leipzig und Schleiz. 1769. 5—6. 1. Arend és Schöber müveire 1. Eötvös Lajos cikkét. Századok. 1871. 655. 1. Murr Kristóf folyóiratát (Journal z. Kunstgeschichte etc. Nürnberg, 1775—88.). mely részletesen foglalkozik a Dürer-családdal, ismertette Eötvös Lajos a Századok 1871. 352—54. 11. 8 Annalen der Literatur und Kunst etc. Wien, 1812. IV. 122. 1. jegyzetben. Kazinczy Ferenc 1812 május 15-i levele Rumy Károlyhoz. Kazinczy levelezése. IX. (1899) 464. 1. Századok, 1928. VII-VIII. füzet. 46