Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Esztergom Évlapjai III. 1–2. Ism. Iványi Béla 667

történeti irodalom. 667 cikkeit a magyar földközösségről, nincs tudomása Eckhart Ferenc müvéről és a rengeteg értékes mezőgazdasági anyagot tartalmazó, sajnos, rövid ideig élt Magyar Gazdaságtörténeti Szemléről sem. Legalább jelen munkából nem tudtuk megállapítani, kűgy szerzője ezeket felhasználta volna, s címiik a könyv végén felsorolt „forrásmunkák" között sem található. Pedig a magyar mezőgazdaság történetét a honfoglalás előtti időktől a legújabb korig összefoglaló mnnká ban tárgyalni csau: egy esetben látjuk indokoltnak: ha hozzáértő szakember a vonatkozó irodalom pontos, felhasználásával igyekeznék megfogalmazni és megjelölni azokat a problé mákat, amelyeknek megoldása a legsürgősebb, hogy megkezdődhessen a részletmunka, az esetleg évtizedek múlva megírandó szintézis számára. Feleslegesnek tartjuk részleteiben is tárgyalni ezt a könyvet. Bár olvasásakor benyomásunk az volt, hogy a magyar gazdaságtörténet nem sokat nyert vele, — s egyetlen pozitív eredménye az lesz, hogy azoknak a gazdáknak, akiket a magyar történelem különben nem nagyon érdekelne, valami képet mégis fog nyújtani a magyar gazdaságtörténetről, — nem tagadhatjuk meg elismerésünket a könyv szerzőjétől azért a jóakaratért, amely e könyv megírására indította. Pleidell Ambrus. Esztergom Évlapjai. Annales Strigonienses. Az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat közlönye. III. évfolyam 1. és 2. szám. Esztergom, 1927. A lassan bár, de szépen fejlődő „Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat" időszaki folyóirata, amely eddig évenként egy füzetben jelent meg, 1927-ben két füzetben látott napvilágot, ami mindenesetre a Társulat izmosodásának és fejlődésének egyik örvendetes jele. Az évfolyam 1. füzetében Keményfy Kálmán Dániel meleg szavakkal s szeretettel méltatja Esztergom néhai hírneves történész-kanonokját, Pór Antalt, s nemcsak életefolyását rajzolja meg, hanem röviden írói működésével, kulturális és művészeti alkotásaival, végül Pór kedves és szeretetreméltó egyéniségével is foglalkozik. A történészek szempontjából helyes lett volna függelékképen Pór műveinek bibliográfiáját is összeállítani. Soós Elemér, az immár közismert középkori vártopografus folytatja Esztergom vára története és topográfiája tárgyalását s ismerteti a várban 1304—1534 közt történt építkezéseket. Dr. Sántha József városi tanácsos Esztergomnak 1848/49. évi történetével kezd foglalkozni s vizsgálódásának célja, hogy kikutassa, hogy miképen hatott a szabadságmozgalom Esztergom népére. Sinka Ferenc Pál immár harmadik köz-