Századok – 1927-1928

Értekezések - TÓTH LÁSZLÓ: A jubileumi búcsú kihirdetése Magyarországon 1746-ban - 646

664 tóth lászló. iis áramlatnak/Természetesen a püspökök általában megtartják a helyes batárt az egyházi dolgokban a két kompetencia: Róma ês a főkegyúri jogon át érvényesülő állami hatalom között. Jól észre vehető ez a jubileum ügyében is. Klimó még a gondolatát is elhárítja magától annak, hogy ő a jubileum kihirdetését közvetlenül Rómától vegye tudomásul, mondván, hogy ő ilyen rendelkezést mindig a nunciatura, mint illetékes szerv útján szokott kapni. De ugyanakkor Rómával szemben önérzetesen hivatkozik a magyar katholikus egyház jogaira és érdemeire is. Gallyuff a sok huza-vona után is csak akkor érzi nyugodtnak aggódó lelkiismeretét, amidőn megkapja a királynőtől az engedélyt, hogy Rómához fordulhasson ebben az ügyben. Általában, s ez jellemzi az, akkori egyházpolitikai helyzetet, a magyar püspökök jogaik és egyházi szabadságaik védelmében mindig Rómára támaszkodnak, az államhatalom túlkapásai, a főkegyúri jog széleskörű érvényesítésével szemben, amíg a szentbirodalomhoz tartozó országok és tartományok püspökei a fejedelmi, illetőleg császári hatalomhoz simultak Rómával szemben. Ezt a különbséget a magyar és a birodalmi püspökök között észrevette nyomban a kitűnő szemű és éleselméjű Garampi nuncius, aki ezért jelentette 1776-ban magyarországi utazása után a pápának, hogy a magyar püspökök hűebbek az egyház tanításához és a Szentszékhez, mint az örökös tartományok püspökei, s erejüket növeli, hogy testületet alkotnak, nem úgy, mint a birodalomhoz tartozóak.1 De tudta ezt II. József is, s azért sietett a magyar trón elfoglalása után a kúria és a magyar katholicizmus között a kapcsolatokat meglazítani. Már 1781 nyarán, amidőn a nuncius ismét Magyarországba kívánt utazni, II. József megakadályozta ezt azért, hogy a nuncius ne ébresszen utazásán újabb szimpátiákat Róma iránt.2 Az 1776-i jubileum tehát nincs minden történeti jelentőség híján. Az utolsó nagyszabású demonstrációja árnyalati különbségekkel is, de teljes egészükben Róma mellett álltak. A hívők sokaságához pedig ínég nem hatoltak el a felvilágosodás eszméi, ezek, amennyiben Magyarvolt ez a magyar katholikus egyháznak Róma mellett, II. József egyházpolitikai eszméinek diadalra jutása 1 Lásd erről részletesebben: Römische Quartalschrift, 1926, 335—6. 349—50. 11. 2 Paul Mitrofanov: Joseph II. Wien, 1910, 679. 1.