Századok – 1927-1928
Értekezések - ECKHARDT SÁNDOR: A pannóniai hún történet keletkezése - 605
A PANNÓNIAI HŰN' TÖK VÉNET KELETKEZÉSE. 617 Ami Ticinum—Pavia említését illeti, Ticinum legendás ostroma szintén közhely a longobárd történetben. Paulus Diaconus (1. 27.) és a későbbi írók szerint három évig ostromolják hasztalan, míg végre Alboin megfogadja, hogy nem bántja a lakosokat s akkor egyszerre bevonul és ott lesz Lombardia királyává. Ezek az események tehát ugyanabban a forrásban lehettek elbeszélve, ahonnan az előbbi polémiát merítette Kézai. Ticinum, mint Lombardia fővárosa, szorosan összefügg a venetiai őstörténet longobárd vonatkozásaival. Hogy a venetiai longobárdokat egyenesen Sabariából hozza le a magyar-hún történet írója, annak az a magyarázata, hogy Sabaria központosította magában az író számára Pannónia fogalmát s így rögzítette erre a városra mindazokat az adatokat, amiket a velencei őstörténet révén a longobárd történetből ismert. 7. Potentiana. De van még egy pannóniai város Kézai hún történetében s ez a rejtélyes dunamenti Potentiana civitas, ahol a húnok első csatájukat vívják a nyugatiakkal. Egyeztetni próbálták a. történeti Mogentianával, de míg egyrészt a Keszthely melletti Mogentiana messze van Százhalomtól, másrészt persze adósok maradtak annak a magyarázásával, mi módon juthatott a XIII. századi magyar író tudomására, hogy hajdan ilyen város is volt Pannóniában. A helyes megoldás útjára, azt hiszem, Pauler Gyula mutatott rá egy figyelemre nem igen méltatott jegyzetében:1 „Nem talán Polentia emléke vegyülje itt bele, ahol a mai Piemontban, Asti mellett, Stilicho a gótokat Alarich alatt 403-ban megverte? ítt ugyan nincs tudomásunk, hogy húnok harcoltak volna a gótok ellen, de azt tudjuk, hogy Stilicho seregében három évvel később Radagais ellen húnok is szolgáltak Uldin alatt." Azok után, amiket a hún-magyar krónikás módszeréről eddig tudunk, semmi lehetetlent nem találunk ebben a feltevésben. S Pauler ötlete nagyon valószínűvé válik, ha ennek az eseménynek az elbeszélését megnézzük a középkori forrásokban. Az első Jordanes (Get. (MG Hist. Ser. Rer. Langob. XIII, 600) már magyarokat tesz a hún-avarok helyébe. 1 A magyar nemzet története Szt. Istvánig, 1900. 201, 3. jz.
