Századok – 1927-1928

Értekezések - ECKHARDT SÁNDOR: A pannóniai hún történet keletkezése - 605

610 ECKHARDT SÁNDOR. — A PANNÓNIAI HÚN TÖRTÉNET KELETKEZÉBE. Azok után, amiket Macrinus tartományainak eredetéről, valamint Micolt származásáról tudunk, el tudjuk képzelni, hogy a hún gesta írója lelkiismeretfurdalás nélkül tette meg a hunok ellenfelévé a Dunánál is, mert hiszen Pannónia elfoglalását kellett elbeszélnie. De hogyan került Macrinus a Duna mellé? Ennek igen különös, de kézzelfogható magyarázata van. Kézai ezt írja Macrinus származásáról: „Macrinus natione Longobardus, urbe Sabaria oriundus ..." Már most állítsuk ezzel szembe a Sulpicius Severusféle Szent Márton-életrajzot, mely a nagy pannóniai szent életének főforrása. Mindjárt első mondatában ezt olvassuk: „Igitur Martinus Sabaria Pannoniarum oppido oriundus fuit, sed intra Italiam Ticini altus est." Macrinus tehát azért született Sabariában, mert Martinus is ott született, mind a kettő „Sabaria oriundus"; longobárd meg azért lett, mert Szent Mártont is Lombardia fővárosában nevelték (Ticinum = Pavia). A középkorban mindössze két adatot tudnak Sabariáról: az egyik, hogy a maradék avarok kagánja Sabaria táját kéri a császártól lakóhelyül a szlávok betörései miatt (Einhard és mások), a másik az, hogy Szent Márton ott született. Hogy Kézai történeti regénye valóban így alakult ki, azt az újabban felfedezett, 1308 táján keletkezett keleteurópai útleírásból is bizonyíthatjuk, mely Magyar országról ezeket írja: „Et est notandum, quod regnum vngariae olim 11011 dicebatur vngaria, s.ed niessia et panonia... Vnde el de beato martino qui de vngaria fuit, legitur lectione prima: Igitur martinus sabbariae panoniorum opido oriundus fuit. Panoni autem, qui inhabitabant tunc panoniam, omnes erant pas tores romanorum, et habebant super se decern reges potente* in tota niessia et panonia; deficiente auteni imperio roina noruni egresi s,unt vngari de sycia provincia et regno magno, quod est ultra meotidas paludes, et pugnaverunt in campo magno, quod est inter sicambriam et albam regalem cum X regibus dictis et optinuerunt eos et in Signum victorie perpetuum erexerunt ibi lapidem marmoreum permaximum, vbi est scripta prefata victoria, qui ad hue perseuerat usque in hodiernum diem; et hec victoria habita, acillem, qui erat potientior inter VIT duces, qui egressi fuerunt de sicia, eondetibb szöveget? A párhuzam magában véve nem elég erős ahhoz, hogy Paulinus kivonatát állits.uk a Kézai-gesta eredeti formájának.