Századok – 1927-1928

Értekezések - GRÓF KLEBELSBERG KUNO: Elnöki megnyitó 593

ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD. 601 azok a tulajdonságai, amelyek nagy bajoknak voltak kútforrásai. Persze, a pártviszályok megismétlődésének kimutatása nagyon is közhely lenne, mert a pártoskodás a maga katasztrofális következményeivel más népeknél is bőségesen előfordul. Nagyobb pszihikai mélységekre kell leszállnunk. Árpád konstruktiv honalapítása után következtek a céltalan kalandozások Európa-szerte. Kétségtelenül hanyatló kor ez, amelynek keservesen megadtuk az árát, mert lia a politikai ellenfeleink gyűlöletet akarnak éb­reszteni ellenünk, még ina is, ezer év után, ezt liánytor­gatják fel mint barbárságunk egyik bizonyítékát: e rabló­támadásokat. Szent István nagyszerű szervező munkája után megint csak visszaesést látunk. A nagy király elhibázta végrendeletét, idegent, Orseolo Pétert, ültetett a magyar trónra, Árpád vérét a trónutódlásból kizárva. És mivel a kereszténység terjesztői túlnyomó részben idegenek voltak, az elhibázott végrendelet következtében beállott idegengyűlölet egyben kereszténygyűlöletté is vált, jött Vatha lázadása, amellyel szemben I. Endre eleinte gyenge: megint egy hanyatló kor tömérdek kultúrjószág pusztulásával. Igen nagy Szent Lászlónak és Kálmánnak egymást követő uralkodása, de már Kálmán idejében kitör az Árpád-házban a belviszály. Megvakíttatja fivérét. Álmost és annak fiát, Bélát. De nem ért célt, mert már fia, IT. Ist­ván és másik fia, Boris között ádáz testvérviszály folyik. Vak Béla fiai pedig ismét ellenségként törnek egymás ellen, ami lehetővé teszi a bizánci beavatkozást Magyar­ország belső életébe. I i 1. Béla alatt azután valahogyan rendbejövünk, de dédunokája, V. István, kun nőt vett el s ez fiában, Kun Lászlóban azután a vér végzetes erejével megboszulja magát s az egész ország foszlik-bomlik. Ekkor történt az is, hogy az Árpádok korának magyar főiskoláját, a vesz­prémit, Csák Péter nádor feldúlta, épületét, könyveit fel-

Next

/
Thumbnails
Contents