Századok – 1927-1928

Tárca - Karácsonyi János: A megvakított Álmos herceg krónikása 588

Tárca. A megvakított Álmos herceg krónikása. Már Pauler Gyula megállapította, hogy a Bécsi Képes Krónikában több részt kell megkülönböztetni.1 Ε részek közül különösen értékes, egykorú szerzőtől írt és más adatokkal is támogatott rész az, amely Álmos herceg szomorú sorsát adja elő. Első átolvasásra látható, hogy e részt· valamelyik Álmos és Vak (II.) Béla sorsán szánakozó magyar írta, de még eddig senki se tett kísérletet a szerző kifürkészésére. Ε végből először is megállapítandó e krónika írásának ideje. Erre a krónika következő szavai mutatnak rá: „Conflrmatum est ergo regnum in manu eius (Belae) et inimicos eius dedit Dominus in opprobrium eius usque in presentem diem, genuitque quatuor Alios: Geysam, Ladislaum, Stephatium et Alniuni."2 Ε sorokat a szerző csak 1134 június hava után írhatta, mert II. Béla negyedik fia 1134 május elején született s 1134 jún. 3-án keresztelték meg.3 II. Béla ellenségei (Borisz és III. Bogyoszló lengyel herceg) is csak 1135-ben vonultak vissza nagy gyalázattal az ő megbuktatására irányzott harcoktól.4 De viszont abból, hogy II. Bélának leányát, az 1136-ban t- ziiletett Zsófiát. (1139-ben már a császár fiának jegyesét)' nem említi, az következik, hogy művét 1135-ben írta. Hogy a szerző egyházi férfiú volt, az a magyarság akkori műveltségi állapotaiból kétségtelen. Előadásából azonban az is nyilvánvaló, hogy valami köze lehetett Álmos herceg egyetlen, maradandóbb alkotásához, a dömösi prépostsághoz. Legalább is járt ott, mert csak úgy értesülhetett oly részletesen az építés megkezdésekor (constructio, alapkőletétel) történtekről és Álmosnak a dömösi egyház oltárához való görcsös kapaszkodásáról. 1 A magyar nemzet története. I. kiadás, II. k. 781. II. kiadás. II. k. 609. - Históriáé Hungaricae Fontes Domestici. II. "213. 3 Wertner: Az Árpádok családi története. 307—8. 4 Pauler i. m. II. kiadás, 1. k. 244. Huber-Baréti : Ausztria története I. 284. 5 Wertner i. m. 302.