Századok – 1927-1928

Értekezések - ECKHARDT SÁNDOR: A pannóniai hún történet keletkezése - 465

A pannóniai hún történet keletkezése. (Első közlemény.) A magyar-hún történet, melynek legrégibb alakja Kézai Simon mester gestájában maradt ránk, tele van még ma is, annyi kutatás után, kérdőjelekkel. Bár nagyjában már régóta ismerjük Kézai forrásait, még mindig igen sok megmagyarázhatlan dolog van benne. Különösen keveset haladt a kutatás azokra az elemekre nézve, melyek nyilván nem valami néphagyományon alapulnak, hanem legföljebb az eruditus ember olvasmányaiból eredhetnek. Ilyenek Macrinus alakja, Potentiana városa, Sabaria és Archelaus, a belvideri nagy csata, Miramammona marokkói szultán szerepe stb. Azt hiszem, a hiba ott volt, hogy talán Petz Gedeon jeles dolgozatát leszámítva, a hún történetben mindig és kizárólag azt keresték, mi benne a népi hagyomány és nein úgy fogták fel, mint egy középkori elmeművet. A mondát keresték benne, nem a tudományt. Alább megkísérlem, hogy egynéhány ilyen megfejthetetlennek látszó, többnyire itáliai vagy francia vonatkozású elem keletkezését megmagyarázzam. Megmutatom, milyen olvasmányok szövevényéből csinálta Kézai elbeszélését és mi vezette arra a gondolatra, hogy ezt a történetet így eszelje ki és írja meg. 1. Nyelvi nyomok. A hún történet kutatói már többízben figyelmeztettek arra, hogy Kézai nyelvében több olasz és igen sok olaszos formájú latin szó fordul elő.1

Partita, antiqualia, 1 Legutóbb Madzsar Imre: Tört. Szemle 1922. 81. 1. A fent idézett szavakat ő kereste össze. Ellenben nem hiszem, hogy a conjungere ige „elér, elmegy valakihez" érteleniben francia hatás volna (100. 1.) A conjungere-nek sem a franciában, sem az olaszban nincs ilyen jelentése, a jüngere-nek meg mind a kettőben megvan, tehát nem kell ebben az egy esetben francia hatást keresni. Strata klasszikus latin is lehet, lucta, transpassare és repausare meg általános középlatin formák. Századok, 1928.1—111. l'üzet. 30