Századok – 1927-1928

Folyóiratszemle - Új Nemzedék - 459

történeti irodalom. 459 meg, hogy háború után felvesse a tengerszorosok kérdését az általa óhaj­tott értelemben. The Contemporary Review. 192Ö aug. Oooch, G. P.: Sarajevo c. cikkében foglalkozik Seton Watson: „Sarajevo. A study in the origins of the Great War." c könyvével. Seton Watson 20 évig dolgozott Délkelet-Európában, megtanulva a nyelveket, tanulmányozva a helyi viszonyokat és magyarázva a jelent a mult fényénél. A délszláv kérdésről írt klasszikus munkája számos olvasó előtt egy új világát tárta fol a kényes problémák­nak. A Habsburg birodalom bukásának, mint a világháború legfontosabb következményének okait publikált anyag teljes ismeretével a személyes tapasztalatainak tárházával világítja meg Seton Watson új könyve. Sze­rinte még 1914-ben is lehetséges lett volna a kompromisszum Ausztria engedékenysége mellett. Cikkíró szerint azonban csak a legnagyobb állam­férfiúi bölcseség tudta volna hozzáidomítani a császári intézményeket a nacionalizmus követelményeihez. Vájjon Ferenc Ferdinánd, akinek jelleme és politikája egy igen érdekes fejezetben van leírva, gvőzőtt volna-e a föde­ralizmus által, nagyon is kétséges; szenvedélyes temparementuma, képtelen­sége arra, hogy másokkal dolgozzék, a magyar magmások megfékezésének nagy nehézségei bukásra ítélték az δ terveit. Ferenc Józsefet merev gondol­kozása pedig alkalmatlanná tette a vállalkozás szükségének megértésére. A sarajevói gyilkosság maga kifejezése az ifjabb bosnyák generáció érzé­sének és óhajának, utolsó tagja ez a merényletek sorozatának, melyeket az osztrák kormány magas állású képviselői ellen követtek el. Cikkíró sze­rint leginkább megérthetjük az eseményeket, ha az olasz „Risorgi­mento"-ra gondolunk. Mert bárha egyrészről Seton Watson súlyosan el­ítéli Budapest és Bécs vak és hibás politikáját és másrészről Miss Dur­hamt legújabb könyvében okolja Belgrád kihívásait, a faji önrealizálás ösztöne volt az alapvető oka a zavarnak. A „bűntettért való felelősség" c. fejezetben oly bizonyítékokat sorol fel, amelyek felmentik a szerb kor­mányt. Szerinte a Fekete Kéz éles ellenzékben volt a kormánnyal. A Pa­sics és Jovanovics Ljuba közötti vita arról szól, hogy vájjon Pasics tényleg informálta e minisztertársait a készülő merényletről és amelyben Pasics nem tudja kellően bizonyítani tagadását, ha nem is befolyásolja a háború mé­lyebb okairól való nézeteket, de mégis ha a szerb kormány tudott az össze­esküvésről, a bécsi kormány figyelmeztetésének elmulasztása megbocsátha­tatlan bűn volt. Seton Watson nem ítél túlzott szigorúsággal Berchthold­ról, akit az államférfiak közül leginkább terhel a felelősség a katasztró­fáért.. Seton Watson nagy erővel és bő ismeretekkel vezeti a pört a köz­ponti hatalmak e'len. Goock szerint is nagyobb rész illeti a központi hatalmakat Λ béketörésben, de Oroszország kevésbbé enyhén kezelendő, mint ahogy Seton Watson teszi. Uj Nemzedék. 1927. 36. sz. r. r. : Az abszolutizmus kora Magyar­országon. Berzeviczy Albert műve II. kötetének ismertetése.

Next

/
Thumbnails
Contents