Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 351

a királyi serviensek és a ρ atri moni ali s királyság. 413 ,getreue König', hat getreue Untertanen."

1 Miután a jog önmaga által van, s nem az államhatalom rendelkezése folytán, mindenkinek joga, sőt kötelessége a jog megvédése jogtalansággal szemben.2 Az Aranybullában kifejezésre jutó ius resistendi más tőből fakad, mint a rendek ellenállási joga az abszolút uralkodóval szemben, s így nem szabad rendi szellemet látni a 31. cikkelyben. A királyi serviensek nem a királyság ellen küzdenek, a tradíció érdekében kelnek fel, s ezért Max Weber szép kifejezésével élve, mozgalmuk nem egyéb, mint „traditionalistische Revolution".3 A gyűlölet kirobban a főurak, az idegenek, a gazdagodó zsidók ellen, elűzik a király rossz tanácsadóit, kiket mindenéi't okolnak,4 fellépnek kommunisztikus törekvések,5

a mozgalom igazi célja azonban a régi jog helyreállítása és a visszaélések megszüntetése. Ezért nyerik meg Béla támogatását. Bizonyos, hogy a hűbéres vitézek jelentős része került a nemesek közé; a várjobbágyok, a conditionalis népek harcos elemei, a jobbágyfiúk, praediálisok törté-' F. Kern. Gottesgnadentum. 177—8. 1. - F. Kern, Über d. mittel. Anschauung vom Recht. 512. 1. 3 „Dieser Widerstand richtet sich, wenn er entsteht, gegen die Person des Herren (oder: Dieners), der die traditionalen Schranken der Gewalt missaohtete, nicht aber: gegen das System als solches („traditionalistische Revolution")." (Wirtschaft und Gesellschaft. 131. 1.) Szépen jellemzi ezt a jogot Kern: „Das Widerstandsrecht war nur das akute Symptom eines organischen Leidens am Körper des frühmittelalterlichen Staats." (Gottesgnadentum. 282. 1.) Az alkotmányos királyság kialakulását nem a ius resistendi, hanem a consensus fidelium segítette elő. (U. o. 440. 1.) 4 Karácsonyi János, Az aranybulla keletkezése és első sorsa. (Ért. a Tört. Tud. köréből. 1899. XVIII. köt. 7.) 5 1222: Theiner. Mon. Hung. I. 36. 1 et tanta multitudinis turba, turbata modestia rationis, ab eodem rege difficilia et iniusta soleant postulare: videlicet ut magnates et nobiles regni, quos habent exosos, suis dignitatibus et lionoribus spoliati excludantur a regno, et eorum bona in populis dividantur..." Főképen ennek az oklevélnek alapján gondoltak történetíróink forradalmi mozgalmakra. A pápai kiad vány szavait a külpolitikai helyzet magyarázza. Éppen csak utalok arra. hogy a magyar viszonyok alakulását III. Béla halálától fokozódó nyugtalansággal, aggodalommal szem lélte a pápai udvar. A központi hatalom gyöngesége következtében az egyház kritikus helyzetbe került, Midőn az Ai-anybulla körüli küzdelmekről a pápai udvar, értesült, azt hitte már, hogy Magyarországon minden rend felborult. A királyi serviensek mozgalmában nem láthatott egyebet,mint a király hatalmát jogtalanul korlátozó törekvést.