Századok – 1927-1928
Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 351
410 vác ζ y péter. kifejezést a patrimoniális látásmód hozta létre, mely minden közjogi vonatkozást a magánélet formáiba öltöztetett fel. A királyi serviens név a XIII. század elején tűnik fel, sorsa a patrimoniális királyság sorsával volt összekötve. Midőn a rendi élet mindinkább erősbödő csapásai alatt éltető szelleme kihal, királyi servi ensekkel többé már nem találkozunk. A nemes servitiuma után királyi serviens. Mégis miután az ország előkelői, kik számos servienssel jelentek meg a király seregében, servienseknek kevésbbé voltak nevezhetők, a név leggyakrabban kisnemesekkel kapcsolatban lép fel.1 A kisbirtokos nemes, ki sokszor maga művelte földjét, serviens módra „per se et personaliter" vett részt a harcban. A nobilis név, mint láttuk, eredetileg a honor szempontjából tett a szabadok között különbséget. Ezzel szemben a királyi serviens kifejezés a birtokos szabadot közfunkciók végzése közben mutatja be.2 A két kifejezés tehát, bár ugyanarra vonatkozik, különböző álláspontból látja a szabadokat, így nem azonosítható egymással. A nobilis és a serregia cels.itudo sic sibi seruiencium honéra subleuare, vt populus sibi seruiens merito et numero pariter augeatur." Már e miatt is nevezhették a nemest királyi serviensnék. Miután azonban a serviens regis mint terminus a serviensintézmény felvirág'ozása idején alakult ki, ezért a név létrejöttében maga a serviens-intézmény is hatással lehetett. 1 Figyelmen kívül hagyva a királyi serviensek közé emelő okleveleket, az adatok a következők: 1186: Knauz. I. 131. L, v. ö. Szentpétery, Regeeta. I. 47. 1. (146. sz.) ; 1212: Soproni oki. I. 7—9. 1.: 1212: W. VI. 355—6. 1.; 1229: F. III. 2. 195. 1. és 1245: Házi. I. 1. 2. 1.; 1233: Η. ο. VII. 22. 1.: 1234: Knauz. I. 305—6. és u. o. 422. ].; 1234: W. VI. 548. 1.; 1236: W. VII. 22. 23. 24. 1.; 1238: F. IV. 1. 140.1. (Extr. u. o. 146. 1.); 1244: Smiciklas. IV. 257. 1.; 1247: F. IV. 1. 479. 1.; 1248: W. VII. 256—7. 1.: 1248: W. TT. 206. 1.: 1249: W. XT. 366. 1.; 1251: H. o. VIT. 42. 147. 1.; 1251: W. XI. 373. 1.; 1252: W. VII. 340. 1.; 1257: W. VIT. 465. 486. 1.; 1257: u. o. 463. II.; 1259: u. o. 515—6. 1.: 1260: Η. ο. VIII. 81. 1.; 1268: W. VIII. 208. 1.; 1276: Kubinyi. I. 97. 1. Hogy a nagybirtokosokat is itt-ott királyi servienseknek hívták 1232: Smiciklas. IIT. 375. 1.; 1283: F. V. 3. 179. stb. 2 A serviens kifejezéssel egyértelmű magyar „szolga" fennmaradt a s.zolgabírók nevében. Erre már Katona rámutatott: ..Per seruientes hoc loco nobiles intelligi, certum est; vnde hodie quoque iudices nobilium, ceu seruientium, idiomate iudices szoli/a-bírák appellantur." (História Critica. Tom. V. 377. 1.) A kún törvényben a serviens szó már ilyen vonzatban szerepel: „cum vno barone nostro et duobus seruientibus de regni nobilibus fkle d ignis." (1279: F. λ7". 2. 516. 1.)
