Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 351

1 A királyi serviensek és a patrimoniális királyság. (II. közlemény, vége.) II. 2. A föleim ívelés gyors kibontakozása, s az ipar mindinkább fokozódó lendülete nyomán megjelent a nagy kettéválás: a társadalom harcos és nem-harcos, békés foglalkozást űző rétegre szakadt. A folyamatot már csak megérlelte a haditechnika haladása, s hogy a kialakuló államszervezetnek, a központi hatalomnak szüksége volt tettrekész, mindenben rendelkezésére álló, hivatásos hadseregre. A differenciálódás mindenütt bekövetkezett, de a mód, a viszony a királyhoz, a harcosok ellátása, szabadságuk ezer és ezer különbséget vetett fel.1 Ha a harcos ellátása úgy történik, hogy hadiszolgálatát birtok, vagy annak jövedelme alapján végzi, úgy akkor egészen általánosan a harcost hűbéres katonának 1 Az „ordo militum" megkülönböztetése a földiiiívelő rétegtől 1268: Knauz. I. 548. I. „...de eunctis niundi partibus homines, tam agricolas, quam milites, ad repopulandum terras, depopulates... edieto regio studuimus eonuocare". (Extr. F. IV. 3. 486. 1.) Freisingeni Ottó külön szól azokról „qui... de militum ordine sunt". Scriptores Rer. Germ. Gesta Friderici. (1912.3) 51. 1. Ennek a differenciálódásnak nagy társadalmi és gazdasági következményeire mutat rá Domanovszky, Geschichte Ungarns. 56. I. Â germán népeknél 1219: „omnes suos homines proprios tam militari^ quam rustice condicionis". V. Ernst, Die Entstehung des niederen Adels (1916) 85. 1. A közszabad lassan elveszti jogát a fegyverforgatásra v. ö. Haus Fehl-, Das Waffenrecht der Bauern im Mittelalter (Zeitschr. für Rechtsgeschichte. 48. köt. 1914. 111—211. 1.). A kard a nemesi élet kiváltságos szimbóluma lett 1130: „... quidam ex ipsis more nobilium gl a diu m eingebaut". V. Ernst, id. m. 56. 1. V. ö. Dungern, Der Herrenstand im Mittelalter (1908) 385. 1.; Aloys Meister, Deutsche Verfassuugsgeschichte (1913"). 120. 1.; Julius Hats.chek, Englische Verfassungsgeschiehte (1913). 47. 1. Egészen általános szempontból Max Weber, Wirtschaft und Gesellschaft. 725.1.; Kötzschke, Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters (1924). 194. 1. „Sozial bedeutsamer jedc-ch für das Geschick der Altfreien war die Tatsache der festen Ansiedlung selbst und die danach sich-vollziehende Scheidung zwischen kriegerischer und bäuerlicher Hauptaufgabe des Lebens."