Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 243

252 VÁCZY PÉTER. seu servientes regales, aput Strigonium cornmunem fecissent congregacionem .. ,":I

Az ellentét fennáll, s párhuzamosan áll fenn, de fokozatosan egy lassú eltolódás következett be: a „nobilis" mind nagyobb sugárban terjeszkedik, hogy a XIV. század elején már mint kizárólagosan uralkodó lépjen fel. Terminusok életét nem lehet mereven számok közé zárni, a két irány egymásba olvad, kereszteződik. Aki azonban az egész folyamatot figyeli, annak azonnal feltűnik a „nobilis" előtérbe nyomulása. Bizonyítják ezt azok az adatok is, hol kimutathatóan a királyi serviens később már mint nobilis szerepel.2 Mint valami grafikon jelzi az átalakulást a nemesítési formula története. De a nemesítési formulák még mást is elárulnak. Segítségükkel sikerül majd leereszkednünk magának a folyamatnak lényegéhez. A „nobilis" és „királyi serviens" szó váltakozása s az utóbbi lassú elmaradása a társadalmi élet mélyében történő átalakulást sejtet. Mennyiben mondható ez! Bizonyos eddig annyi, hogy a „királyi serviens" nem azonosítható a „nobilis"-szel. A folyamat nem jelenti-e éppen a kettő összeolvadását? Hogy pozitíve meghatározhassuk a királyi servienseket, arra legegyszerűbb útnak a nemesítési formulák felfejtése kínálkozik. Az Anjou-korban a nemesítés a következő formában történt : 1344-ben Lajos király „magister Nicolaus filius Jula aule nostre miles fidelis pedagogusque excellentis principis domini Andree, Jerusalem et Sycilie regis" számára adományt tesz, mivel Zách támadásakor a királyi családot védelmezte s egyben őt testvérével együtt nemesi rangra emeli: „ ... ac se cum eadem possessione et aliis eorum possessionibus per eos usque nunc possessis nobilitari... postulavit . . . ipsos cum possessione eadem et Florianus, Fontes doni. IV. 55. 1., abban az esetben, ha a „quam" elírás. V. ö. Tagányi: Tört. Szemle. 1916. 607. 1. (jegyzet); 1271: Η. ο. VI. 180. 1.; 1273: Η. ο. VIII. 152. 1.; 1279: F. V/2. 491. 1. 1 1267: Η. ο. VIII. 109. 1.; továbbá 1270: W. VIII. 307. 1.; Η. ο. VIII. 426.; 1283: F. V/3. 179. 1. 2 1248: W. VII. 257. 1. és a jegyzet, 1321-ben „nobilis"; 1251: Η. ο. VII. 42. 1. „Romanus et Pousa ser ui en tes domini regis", 1274-ben mint „nobilis"-ok tűnnek fel (u. o. 147. 1.); 1274: Η. ο. VII. 150. 1.. 1299-ben nobilisek (F. VII/2. 244-250. 1.). Keltére nézve lásd: Karácsonyi: A hamis, hibáskeltű... oki. jegyz. 66. 1.; stb.