Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 243

A királyi serviensek és a patrimoniális királyság. L kü2leméDy . Régi1 mestereink főképen Nagy Lajos megerősítésé­nek s Werbőczy Hármaskönyvének (Partis I. Tit. 9.) útmutatása nyomán az Aranybullában a nemesség jogai­nak törvényes biztosítását látták. Koruk rendi szempont­jainak vezetése mellett az Aranybulla nemességét zárt, kialakult rendnek tekintették.2 A királyi serviens nem 1 Fontosabb rövidítések: Anj. okm. = Anjou-kori ok­mánytár. Endlicher = Endlicher, Rerum Hungaricum Monu­inenta Árpadiana. 1849. F. = Fejér, Codex Diplomaticus Hungáriáé. Hazai oki. = Hazai oklevéltár. H. o. = Hazai okmánytár. Házi = Sopron szabad királyi város története (oklevelek). Knauz = Knauz, Monumenta Ecclesiae Strigo­niensis. Kubinyi = Kubinyi, Magyar Történelmi emlékek. Liptói, turóci reg. = Horváth Sándor. Tört. Tár. 1902. Mon. Vesprim. = Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis. Smiciklas = Smiciklas, Codex Diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. Soproni oki. = Sopron vármegye tör­ténete. Oklevéltár. Szentpétery, Regesta = Szentpétery, Re gesta Rerum Stirpis Arpadianaé Critico-Diplomatica. Teutsch-Firnhaber = Teutsch G. D. und Firnhaber Fr. Urkundenbuch ZUT· Geschichte Siebenbürgens. (Fontes Rerum Austriacarum 2. Abt. XV.) Theiner, Mon. Hung. = Theiner Aug., Vetera Monumenta Historica Hungáriám sacram illustrantia. Vá­radi reg. = Karácsonyi-Borovszky, Regestrum Varadinense. W. = Wenzel, Árpádkori Üj Okmánytár. Zimmermann = Zimmermann Fr. und Werner C., Urkundenbuch zur Ge­schichte der Deutschen in Siebenbürgen. - Katona: História Critica (1783). Tom. V. 373—379. 1.; Szekér Joákim: Magyarok' eredete (1791). I. 259. 1. „...Ország Gyűlést tart 1222-dik esztendőben, a' hol Hazánk boldogságá­nak vissza állítására igen hasznos törvényeket hoztak az Ország-Rendei a' Királlyal"; Kovachich: Vestigia Comitio­rum 83—127.1.; Buday É'saiás,: Magyar ország históriája (1883).3 I. 145—6. az Aranybullában „...valamint a' királynak, úgy az alatta valóknak is,kivált pedig a' nemeseknek jussai meg­határoztalak, és a' mellyek máig is a' Magyarok szabad­ságának legerősebb fundamentomi. És innen van az, hogy II. András, Assertor Libertatis Hungaricae nevet érdem­lett..."; Ignaz, A. Fessier: Die Geschichten der Ungern (1848). II. 452. 1.; Mailáth: Geschichte der Magyaren (1852). I. 144. 1. 16*

Next

/
Thumbnails
Contents