Századok – 1927-1928

Értekezések - HORVÁTH JENŐ: Amerika és a magyar szabadságharc 231

236 HORVÁTH JENÖ. küldjön és ezzel a de facto kormányt elismerje. Arról nem tehetett, hogy a jelenlevő magyarok fontosabbnak tartották egy nemzetiszínű zászló küldését, melyet a július 4-i amerikai ünnepen a városban körülhordoztak ós azután Havreba küldöttek; Breisach érdemét növeli az, hogy ennek ellenére megmaradt eredeti álláspontja mellett és hogy június 9-én kérvényben fordult az Egyesült-Államok elnökéhez, melyben Magyarország hivatalos elismerését kérte és javasolta. Taylor Zakariás elnök .1849 június 25-én Clayton államtitkár útján válaszolt és tudatta Breisachhal, miszerint „az Egyesült-Államok politikája és gyakorlata elismerni minden kormányt, mely a világnak bizonyságot ad arról, hogy önfenntartásához kellő ereje van. Ha Magyarország ebben az egyenlőtlen küzdelemben fenntartja magát, nincsen rá ok, miért ne ismernénk el függetlenségét. Azt hisszük, a kongresszus is szentesítene ily intézkedést és a kormány szerencsés lesz, ha ebben az esetben a független Magyarországgal kereskedelmi és diplomáciai összeköttetésbe léphet".1 Már e levél elküldését megelőzőleg, június 18-án elment Clayton államtitkár utasítása Mann Dudley Ambrushoz, a párizsi északamerikai követség attachéjához, melyben az amerikai kormány őt Magyarországba küldötte és melyről a külvilág csak a londoni Times szeptember 7-i számából, tehát egy nappal azután, hogy a világosi fegyverletétel híre Amerikában ismeretessé vált, értesült, mikor a magyar szabadságharc már régen veget ért. Maga Breisach és az amerikai magyarok sem tudtak róla. Egyedül Teleki László gróf párizsi követnek 1849 augusztus 3-án Kossuth Lajos kormányzóhoz írt levelében találunk rá utalást: „Az americai egyesült Statusok (de ezt csak titokban mondták meg nekem) ágenst küldtek már honunkba, ki föl van már arra hatalmazva, hogy megismerje a magyar kormányt. De elébb meg kell ismerkednie a magyar viszonyokkal és az iránt is biztosítva lennie, miként hajlandók vagyunk Americával reá 1 A részleteket és a vonatkozó levelezést Breisachnak Pulszky Ferenchez intézett levelei tartalmazzák. A New-Yorkban. 1849 június 28-án, július 3-án, 11-én és 25-én kelt levelek eredeti példányai a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában találhatók. A Curtitól idézett hivatalos akták Clayton kéziratai között (Clayton Papers. V. kötet). Clayton államtitkárnak Breisachhoz intézett levelét magyar fordításban közölte Pivány a Századokban, XLIV. köt., 1910. 360—61. 1.