Századok – 1927-1928

Értekezések - HORVÁTH JENŐ: Amerika és a magyar szabadságharc 231

Amerika és a magyar szabadságharc. A szabadságharc diplomáciai történetének egyik legértékesebb és részben legfontosabb fejezetét képezi azon kapcsolat, melyben a korabeli magyar kormányok az északamerikai Egyesült Államokkal állottak. A hivatalos amerikai történetírás ennek a kapcsolatnak mindeddig nem sok figyelmet szentelt1

—- a vonatkozó források kiadása inkább politikai érdekből történt — és a kutatás iránti érdeklődés felkeltésében a magyaroknak volt jelentékeny részök.2 Az érdeklődést azonban mindenesetre felszínen tartották azon szenátusi kiadványok, melyekben az amerikai kongresszus 1850-ben, 1910-ben és Ferenc Józset halála után a vonatkozó amerikai hivatalos iratokat közzétette.3 A kiadványok forrásanyaga nagyrészt Mann Dudley Ambrus küldetésére vonatkozván, természetesen e 1 Nem értve ide a magyar emigráció amerikai vonatkozásait, melyeknek gazdag irodalmuk van, meg kell állapítanunk, liogy az Egyesült Államoknak Hart Β. Alberl cam bridgei (Mas,s., Harvard egyetem) professzortól szerkesztett 27 kötetes nemzeti története (The American Nation, a History) a magyar szabadságharcot és annak amerikai vonatkozásait meg sem említi (a vonatkozó XVII. kötetet Garrison P. György texasi professzor írta. Westward extension, 1841 —1850. New York 1906). 2 így különösen Pivány Jenő hazánkfiának, kit érdemei elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1926-baü külső tagjai közé választott. Az a körülmény, hogy Anglia és a magyar szabadságharc viszonyát 1919-ben egy a Cambridge! egyetemi nyomdától kiadott külön munka behatóan ismertette (Sproxton Károly pályanyertes műve: Palmerston and the Hungarian Revolution. Cambridge 1919), legújabban egy az amerikai kapcsolatokra vonatkozó amerikai munka megírására is alkalmat nyújtott (Curti M. Jenő northamptoni professzor: Austria and tlie United States, 1848—1852. A study in diplomatic relations. Smith Colege Studies in History. Vol. XI. No. 3. Northampton, Mass. 1926. 137—206. 1.). 3 Az első kiadvány (Senate Document No. 43., 31st. Congress, 1st Session. Washington 1850) Mann Dudley Ambrus magyarországi küldetésével foglalkozott; a második. Pivány Jenő és Lodge C. Henrik szenátor közbenjárására jelent meg (Senate Document No. 279., 61st. Congress, 2nd Session, Washington 1910), a harmadik pótlékokat tartalmazott (Senate Document No. 282., 65th Congress, 2nd Session) és az első kettőt egészítette ki.