Századok – 1927-1928

Értekezések - LUKINICH IMRE: Kossuth Lajos és a Magyar Történelmi Társulat 225

Kossuth Lajos és a Magyar Történelmi Társulat. Kossuth Lajos nem volt Társulatunk tagja. Abban az időben, amikor a Magyar Történelmi Társulat megalakult, s még később is éveken keresztül Kossuth természettudományokkal foglalkozott; a történelem közelebbről akkor kezdte érdekelni, mikor Emlékiratai összeállításának és kiadásának gondolatával foglalkozott, érdeklődésének központjában azonban természetszerűen ekkor is az újkor állott. A Kossuth Lajos és a Magyar Történelmi Társulat közt létesítendő kapcsolat szükségessége a 70-es évek vége felé — úgy látszik — a Társulat elnökségét is foglalkoztatta; ez az oka annak, hogy Thallóczy Lajos akkori titkársegéd, kétségkívül Szilágyi Sándor tudomásával, 1877 májusában Kossuthnak megküldte a Századok 1877. I—IV. füzetét, moly többek közt Fraknóinak Martinovicsról szóló tanulmányát tartalmazta, s egyúttal röviden megismertette vele a Társulat céljait és törekvéseit. Kossuth türelmesen és a felvetett kérdés fontosságához képest hosszabb-rövidebb levelekben szokott válaszolni a hozzá intézett kérdésekre. Thallóczy levelére is válaszolt, miután elolvasta Fraknói tanulmányát és a Századok füzeteit. Levelében, mely a Századok 1877. évf. 765—73. 11. és Iratai IX. k. 227·—236. 11. is megjelent, hangsúlyozza a történelem nagy fontosságát, melyet, bár ezidőszerint a természettudományok beható tanulmányozásával foglalkozik, sohasem tévesztett szem elől. „Különös is volna, — írja — ha éppen én kicsinyleném a történelmi tanulmányok becsét, éppen én, kit a kötelességérzet hajlamaim ellenére egy hosszú életen át arra kárhoztatott, hogy politikával foglalkozzam. Akik ezzel foglalkoznak, kell, hogy minden lépten-nyomon a történelemtől kérjenek tanácsot, mert bár — fájdalom — igazat kell Önnek adnom, hogy Nemzet aligha tanult valaha a történelemből, de azért az is igaz, hogy ez min-Századok, 1927. VII-VIII. füzet. 15