Századok – 1927-1928
Tárca - Lukinich Imre: Főtitkári jelentés a Magyar Történelmi Társulat 1926. évi működéséről 212
TÁRCA. 213 kinevezése iránt. (»nagyméltósága a végrehajtóbizottság teendőinek irányításával Társulatunk vezetőségét bízta meg, s az a nagyszabású gyászünnep, mely 1926 augusztus 29-én Mohács város főterén, illetőleg a Csele-patak partján lévő emlékoszlop mellett folyt le, ezen bizottság tevékenységének volt az eredménye. Az országos gyásziinnepen Társulatunk elnöke, gróf Klebolsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter úr (»nagyméltósága tartotta az emlékbeszédet. Ugyanerre az alkalomra készült el a „Mohácsi Emlékkönyv" is Társulatunk főtitkárának szerkesztésében, mely kiadvány többek között Gyalókay Jenő nek 1926 február 18-i ülésünkön a mohácsi ütközetről s fíédey Tivadarnak 1926 április 29-én „Mohács költészetünkben" címen tartott előadásait tartalmazza. II. Rákóczi Ferenc emlékének 1926 május 20-án lefolyt közgyűlésünk keretében áldoztunk, midőn a társulati főtitkár ismertette Rákóczi felségsértési perének történetét az idáig hasztalanul keresett s csak a legutóbbi időkben felszínre került periratok alapján. De megemlékeztünk Deák Ferenc halálának ötvenedik évfordulójáról is 1926 január 29-én, mely alkalommal közéletünk egyik kiválósága, báró Wlassics Gyula olvasta fel Deák Ferenc emlékezete c. tanulmányát. Továbbá Gyulai Pálról, születésének századik évfordulója alkalmából 1926 december 16-i felolvasóülésünkön, amikor Rédey Tivadar tagtársunknak: „Gyulai Pál és a történetírás" című előadását hallgattuk. Abból az alkalomból, hogy a legelső felelős magyar miniszterelnöknek, gróf Batthyány Lajosnak emlékét megőrizni hivatott örökmécses-emlékmű elkészült, 1926 október 21 -i felolvasóülésünk keretében Friedreich Endre ig. választmányi tagtársunk elevenítette fel ismeretlen adatok alapján írt felolvasásában Batthyány Lajos utolsó napjainak történetét. Felolvasóüléseinkre visszatekintve, melyek sorozatát kiegészíti Divéky Adorjánnak: „A Lengyelországnak elzálogosított szepesi városok visszacsatolása 1770-ben" címen 1926 november 25-én tartott előadása, megállapíthatjuk, hogy azokat állandóan nagy közönség látogatta, s felolvasásaink mindenkor élénk visszhangot keltettek a sajtóban és a társadalomban egyaránt. Társulatunk bizonyára sikeresen szolgálja a magyar történelem népszerűsítésének s általában a történelmi érzék felkeltésé-