Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Majarlaki Kiss Lajos: Adatok a tapolcai apátság történetéhez. Ism. P. A. 175

TÖRTÉNETI IRODALOM. 175 dat feletti vitát zárta le, hanem erős argumentummal támasztotta alá a magyar kultúrtörténelem egyik legelső és legértékesebb forrásának, a nagyobb legendának a hitelességét. is. Ρ. Λ. Majarlaki Kiss Lajos: Adatok a tapolcai apátság történeté-hez. Miskolc, 1926. 12°. 26 1. A tapolcai apátságot Borsod vármegyében, a Hejő-patak partján, a Tapolcának nevezett melegforrás mellett, a Miskóc-nemzetség alapította és az, mint a nemzetség temetkezőhelye volt ismeretes. A rávonatkozó legrégibb adatnak Karácsonyi és Borovszky alapján a váradi regestrum egyik 1214. évi bejegyzését tekintették, amelyben a „heuiuz"-i apát jobbágyairól van szó. A váradi regestrum kiadói a Heuiuz-t Hévíznek olvasva, azt Hejőnek, illetve Tapolcának magyarázták s megállapították, hogy ez az adat a Miskóc-nemzetség tapolcai apátságára vonatkozik. Szerző vizsgálat alá véve a kérdéses adatot, megállapítja, hogy a szóbanforgó perben szereplő személyek nem lehetnek borsodvármegyeiek; minden körülmény amellett szól, hogy az itt szereplő „Heuiuz" nem Borsod vármegyében keresendő és az nem lehet azonos Tapolcával. A szóbanforgó heuiuz-i apátságot S. Henricus-ban (ma Hegyköz-Szentimre), Bihar vármegyében véli feltalálni. Befejezésül vázolja a tapolcai apátság történetét. P. A. Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Magyarországon, 1849-1865. II. kötet. Bpest (Franklin-Társ.) 1926. 8° 566 1. 1915 április 4-én írta meg Berzeviczy azt a levelét,1

melyben Tiszának, mint miniszterelnöknek közbenjárását kéri Heynold osztrák belügyminiszternél, hogy a bécsi es. kir. belügyminisztérium levéltárában az 1848—1853. évek történetére vonatkozó anyagot áttanulmányozhassa. Hat évvel e levele után már a könyvpiacon volt a nagy mü első kötete. És kerek tíz év múlva, 1925 április havában már a II. kötethez írja Berzeviczy az előszót. Nem tudjuk, mit csodáljunk inkább, vájjon az illusztris szerző hatalmas munkabírását, avagy a gyönyörű munkateljesítményt! Mert Berzeviczy nem csupán történetíró, hanem egyszersmind olyan feje a magyar tudományos világnak, akinek politikai, irodalmi, esztétikai megnyilatkozásai fontos problémákat döntenek el és irányt, utat mutatnak a nemzeti közvéleménynek. Csak kivételes képességei tették lehetővé, hogy nagy elfoglaltsága mellett időt szakítson az abszolutizmus kora gazdag levéltári és hír-1 L. gr. Tisza István összes munkái 4. sorozat, III. kötet 217. és 218. lap.