Századok – 1927-1928

Értekezések - FRIEDREICH ENDRE: Gróf Batthyány Lajos utolsó napjai 113

GRÓF BATTHYÁNY LAJOS UTOLSÓ NAPJAI. 143 néhány száz lépésnyi utat kibírja. Κ vekker-szabású fekete kabát volt rajta, fekete nadrág és fehér mellény, fején arannyal hímzett kékselyem házisapka. Tekintete nyugodt volt, csodálatosan felemelő szelídség, a tiszta lelkiismeret nyugalma sugározta be viaszfehér arcát. A Holzplatzon a vesztőhelyre, az Újépület falához érkezve, Kanzler hadbíró újra felolvasta az ítéletet. A foglár az előíráshoz híven, háromszor kiáltott kegyelemért; a hadbíró válaszára, hogy „Istennél a kegyelem", Batthyány letérdelt. Szemét Ungváry tábori káplán kötötte be. Hat vadászkatona lépett elő, ezek közül az első három lövésre emelte fegyverét, mire Batthyány felkiáltott: „Allez Jäger, éljen a haza!" A vezénylő őrnagy harmadik kardsuhintására a lövések eldördültek. Batthyány arcra bukott. Mind a három golyó talált, egyik szívét, a másik mellét, a harmadik pedig homlokát fúrta át s hátul kivetette agyvelejét.1 Németh János, gróf Batthyány Lajos egykori kisinasa és haláláig hűséges szolgája, az utolsó percig azt hitte, hogy ura kegyelmet kap és egy farakásra felkapaszkodva várakozott. Mikor a fegyverdörrenés után urát holtan összeroskadni látta, ájultan bukott le a farakásról.2 vicus: Series parochiarum et parochorum arcliidioec. Strigon. Strigonii, 1885. 1003. 1. — Magyar Állam. 1887. évf. 221. sz.) A Visszaemlékezések szerint is Bée kísérte volna ki Batthyányi. — Mezőssy közlése szerint a kivégzésnél Karger Károly foglár tett szolgálatot. 1 GalsaiKovách Ernő följegyzése szerint a három vadászkatona Lakits János, Weber Pál és Wurda Ágost volt. 2 Gr. Zichy János föl jegyzései. — Németh János 1800-ban született Rábasömjénben. Körülbelül tizennégyéves korában került Batthyány mellé kishuszárnak. Vele ment Bécsbe a nevelőintézetbe, vele volt Olaszországban katonaévei alatt is. Később mint várnagy szolgálta urát. 1849 június elején Batthyányné kívánságára Laibachba ment és megosztotta vele fogságát s mindvégig mellette maradt. 1870 szeptember 18-án halt meg Ikervárott. (Kováts Lajos ikervári nlébános szíves közlése.) Batthyány kivégzését először a Pesther Zeitung 1849 október 9-i száma írta le. L. még: Die magyarische Revolution. Von einem Augenzeuge. Pesth, 1849. — Horváth S.: Gr. L. Batthyány ein politischer Märtyrer. Hamburg, 1850. — Gr. L. Batthyány, sein Leben, Wirken u. Ende. Von einem Deutsch-Ungar. Grimma u. Lpz. 1850. — Aufzeichnungen eines Honvéd. 1—2. Lpz. 1850. — Levitschnigg Heinrich: Kossuth u. seine Bannerschaft. 1—2. Pesth, 1850.