Századok – 1927-1928

Értekezések - FRIEDREICH ENDRE: Gróf Batthyány Lajos utolsó napjai 113

122 FRIEDREICH ENDRE. Streith plébános kivégzése általános rémületet keltett a régebbi, majd a gróf Batthyány Lajossal beérkezett újabb foglyok közt is. „Minden oldalról kértek, ostromoltak — írja König Mór, a kivégzett plébános káplánja —, mondanám el elítéltetésünk valódi tényálladékát, mert megfoghatatlannak látszott előttük, hogy oly szelíd és ártatlan papot, mint Streith, csupán az ítéletben foglaltakért halálra lehetett volna ítélni ? Gróf Batthyány Lajos, ki ugyanazon (?) emelet egyik külön szobájában volt elzárva, behítt magához s aggodalmasan hallgatta pörünk lefolyását."1 A foglyokra reánehezedett a bizonytalanság nyomasztó érzése. Az Olmützből érkezett foglyok közül többnek ügyében már Pozsonyban vagy Olmützben megtartották a törvényszéki tárgyalást, de még egynek ítéletét sem hirdették ki. Sohasem tudhatták, hogy melyik napon vezetik őket elő ítélethirdetésre. A tudomásukra jutott ítéletek méltán kelthettek aggodalmat. Szeptember 15-én hirdették ki Batthyány régi fogolytársának, gróf Zelinski Lászlónak ítéletét: 10 évi sáncfogsággal sújtották azért, mert 1848 októberében megkísérelte a magyar hadseregbe csábítani az Újaradon állomásozó Schwarzenberg-ulánusezred legénységét.2

Másnap Foltin Tamás 1 K(önig) M(ór): Streitli Miklós emlékezete. Megjelent Boross Mihály „Gyászlapok a magyar szabadságharc történetéből" c. kiadványában. (Székesfehérvár, 1880.) — König és Batthyány nem ugyanazon emeleten voltak elzárva. König maga írja, bogy a II. emeleten raboskodott, a rendőri osztály irataiból és Bártfay Naplójából (12. 1.) kétségtelenül kitűnik, hogy Batthyány a III. emelet egyik cellájában lakott. De azért nem lehetetlen, hogy Batthyány, aki a foglárok szolgálatait gazdagon jutalmazta, magához kérethette König káplánt. — Streith és König együttesen tárgyalt pere (1849. Fase. 1. Nr. 364.) azért érdekes, mert Mitlacher hadbíró Königre is halálbüntetést indítványozott, azonban a haditörvényszék a szept. 6-án tartott tárgyaláson König büntetését csak 15 évi várfogságban állapította meg. 1849-ben polgári személyek pereiben a hadbíró javaslatától csak nagyon ritkán tértek el. 2 Gr. Zelinski László 1811-ben született Krakóban. Az ulánusoknál szolgált. A kapitányi rangot elérve kilépett a hadseregből és 1846-ban feleségül vette a dúsgazdag ötvenesi Lovász Amáliát. Büntetését Haynau 1849 dec. 2-án várfogságra enyhítette. Joseph stadtba szánták, de felesége kérésére az aradi várba küldték. Innét 1855 jan. 2-án szabadult ki. 1863 júl. 14-én halt meg Temesújfaluban. Aradi fogságáról érdekes részletek olvashatók Galsai Kovách Ernő Naplójában. Pere 1849. Fasc. 2. Nr. 201. alatt található.