Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Siklós Albert Zenei lexikona; I. kötet. Ism. Major Ervin 77

TÖRTÉNETI IRODALOM. 83 sorban a romanizmus sorsáról szóló kultúrhistóriai teóriákat ismerteti. Azután rátér a Caesar és Tacitus korabeli ger­mánság művelődési viszonyainak rajzolására. Majd beszámol a rómaiak és germánok népvándorláskor! állapotáról, a ger­mán törzsek vándorlásairól és letelepedéseiről. A germánok régi kultúrájára és a germánoknak a római civilizációval szemben tanúsított magatartására vonatkozó megállapítások alapján a római kultúra kontinuitását állapítja meg. Majd a kora középkori gazdasági állapotokat rajzolja meg nagy részletességgel. Műve második kötetében rátér a germán álla­mok politikai fölépítésének és a régi germán alkotmány politikai átalakulásának fejtegetésére. Később a társadalom differenciálódását veszi vizsgálat alá, mely differenciálódás a szabadok egységes és gazdaságilag egyenlő tömege helyébe az anyagilag és társadalmilag különböző osztályokat hozta létre. Külön fejezetet szentel az egyház szerepének vizsgála­tára. Nem kerüli el figyelmét a hűbériség. Rátér a városi életre és a kora középkor városairól ragyogó leírást nyújt. Végül a pénzügyi viszonyok és az ipari és kereskedelmi álla­potok megrajzolásával művét befejezi. Ez a mű a régi germán kultúrának és a kora középkor gazdasági és szociális életének minden részére kiterjedő ter­jedelmes képét nyújtja. Megállapításai az eddigi összefoglaló művek és monográfiák nagy részének nézeteitől eltérnek, — ami Dopsch módszerének tudható be. Ö ugyanis a történeti segédtudományok és a történeti határtudományok új eredmé­nyeit a legteljesebb figyelemmel kíséri és azokat nem habo­zik a forrásközlésekkel szemben is elfogadni. A leíró forrá­sok adatainak mérlegelésénél mindig tekintettel van szerző­jük mentalitására, azokra a különleges célokra, amelyek (pl. Caesarnál demokratikus tendenciák) áthatották őket. Kivált­kép jellemző Dopsch módszerére azon eljárás jogosultságának tagadása, mellyel egyesek későbbi jogszokások, forrásközlé­sek, emlékek, maradványok adatainak visszavetítésével akar­ják a mult képét megkonstruálni. Dopsch módszerét megfigyelhetjük és művének egypár­fontos eredményét megismerhetjük, ha — egészen röviden — áttekintjük azokat a részeket, melyek a germánok Caesar és Tacitus korabeli kultúrájáról szólnak. A primitiv kultúra tárgyalásánál nélkülözhetetlen a földrajzi tényezők ismerete. Ebben az alapvető kérdésben eddig az ú. n. Urwaldtheorie volt elfogadott, mely tan szerint a mai Németország területén hatalmas erdőségek voltak és a mocsarakkal borított és ős­erdőkkel fedett területen lakó népek csak végtelen fáradság­gal lépésről-lépésre szereztek maguknak művelésre alkalmas földterületet. Ez a nézet főleg Caesar és Plinius forrásközlé­sein nyugodott. Ε forrásadatokkal szemben Dopsch figyelembe veszi a geográfiái és az archeológiai kutatásokon nyugvó helyi-történetírás eredményeit. A geografia szerint, — ámbár 4*

Next

/
Thumbnails
Contents