Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Siklós Albert Zenei lexikona; I. kötet. Ism. Major Ervin 77

TÖRTÉNETI IRODALOM. 83 sorban a romanizmus sorsáról szóló kultúrhistóriai teóriákat ismerteti. Azután rátér a Caesar és Tacitus korabeli germánság művelődési viszonyainak rajzolására. Majd beszámol a rómaiak és germánok népvándorláskor! állapotáról, a germán törzsek vándorlásairól és letelepedéseiről. A germánok régi kultúrájára és a germánoknak a római civilizációval szemben tanúsított magatartására vonatkozó megállapítások alapján a római kultúra kontinuitását állapítja meg. Majd a kora középkori gazdasági állapotokat rajzolja meg nagy részletességgel. Műve második kötetében rátér a germán államok politikai fölépítésének és a régi germán alkotmány politikai átalakulásának fejtegetésére. Később a társadalom differenciálódását veszi vizsgálat alá, mely differenciálódás a szabadok egységes és gazdaságilag egyenlő tömege helyébe az anyagilag és társadalmilag különböző osztályokat hozta létre. Külön fejezetet szentel az egyház szerepének vizsgálatára. Nem kerüli el figyelmét a hűbériség. Rátér a városi életre és a kora középkor városairól ragyogó leírást nyújt. Végül a pénzügyi viszonyok és az ipari és kereskedelmi állapotok megrajzolásával művét befejezi. Ez a mű a régi germán kultúrának és a kora középkor gazdasági és szociális életének minden részére kiterjedő terjedelmes képét nyújtja. Megállapításai az eddigi összefoglaló művek és monográfiák nagy részének nézeteitől eltérnek, — ami Dopsch módszerének tudható be. Ö ugyanis a történeti segédtudományok és a történeti határtudományok új eredményeit a legteljesebb figyelemmel kíséri és azokat nem habozik a forrásközlésekkel szemben is elfogadni. A leíró források adatainak mérlegelésénél mindig tekintettel van szerzőjük mentalitására, azokra a különleges célokra, amelyek (pl. Caesarnál demokratikus tendenciák) áthatották őket. Kiváltkép jellemző Dopsch módszerére azon eljárás jogosultságának tagadása, mellyel egyesek későbbi jogszokások, forrásközlések, emlékek, maradványok adatainak visszavetítésével akarják a mult képét megkonstruálni. Dopsch módszerét megfigyelhetjük és művének egypárfontos eredményét megismerhetjük, ha — egészen röviden — áttekintjük azokat a részeket, melyek a germánok Caesar és Tacitus korabeli kultúrájáról szólnak. A primitiv kultúra tárgyalásánál nélkülözhetetlen a földrajzi tényezők ismerete. Ebben az alapvető kérdésben eddig az ú. n. Urwaldtheorie volt elfogadott, mely tan szerint a mai Németország területén hatalmas erdőségek voltak és a mocsarakkal borított és őserdőkkel fedett területen lakó népek csak végtelen fáradsággal lépésről-lépésre szereztek maguknak művelésre alkalmas földterületet. Ez a nézet főleg Caesar és Plinius forrásközlésein nyugodott. Ε forrásadatokkal szemben Dopsch figyelembe veszi a geográfiái és az archeológiai kutatásokon nyugvó helyi-történetírás eredményeit. A geografia szerint, — ámbár 4*