Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 880

TÖRTÉNETI IRODALOM. 881 Savigerie francia származású, északafrikai hittérítő, főpap működését és ezzel kapcsolatban különösen az algíri és tuniszi viszonyokat tárgyalja a XIX. század második felében. — Balanyi György Bainiille J. : Franciaország története, — Túri Béla Franz Schweyer: Politische Geheimverbende. — Székely Ottokár Johannes Reinke: Mein Tagewerk. — Aldásy Antal Reiszig Ede: A jeruzsálemi Szent János-lovagrend Magyarországon I. rész c. művét ismerteti. 5. sz. Túri Béla Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István Naplói, — Michel Károly G. K. Charleston : Saint François d'Assise, — Paluscsák Pál Xénia Thomastica: Divo Thomae doctori communi Ecclesiae occasione VI. centenarii ab eius canonisatione oblata, — Balogh Albin Z'eiller Frigyes: Les origines chrétiennes dans les provinces danubiennes de l'empire romain, — X. Stimakovits László: Bevezetés a művészettörténetbe c. művét ismerteti. 6. sz. Gáspár Pál: A katholicizmus helyzete az Egyesült-Államokban. Történeti bevezetésképen vázolja a katholikus bevándorlóknak vallásukért folytatott küzdelmeit, amelyeknek csak Washington győzelme vetett véget. — Túri Béla Angyal Dávid: Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése c. művét ismerteti. 7. sz. Körösi Albin: Camoens. A nagy portugál költő hányatott életét beszéli el és költészetét méltatja. — Martin Aurél Hartmann Grisar S. J.: Martin Luthers Leben und sein Werk. — Szinnyei Ferenc Széli Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből c. művét ismerteti. 8. sz. Martin Aurél: Szent Ferenc igazi nagysága. Cáfolja azt az újabb keletű felfogást, mintha Assisi Szent Perencet működése ós felfogása szembehelyezte volna a hivatalos egyházzal. — Málnást Ödön: A kereszténység Magyarország területén a honfoglalásig. Rövid összefoglalás a nagyközönség számára. Pannónia térületén az első hittérítők az apostolok és tanítványaik voltak; a kereszténység első központja Sirmium. A kereszténység az üldözések dacára gyorsan terjedt, 400 körül Pannónia lakosságának zöme keresztény volt. Sok követője akadt az arianismusnak is. A kereszténység a hún, germán, avar uralom alatt is fennmaradt és a frankok alatt újjászerveződött; különösen a pannonszlávok között erősödött meg; nagyrészt ezektől vették át a magyarok is, akik azonban ismerték már a honfoglalás előtt is. — Rusznák Rezső: A nyugat, a szláv lilág és a keleti egyházak. Az „Union Catholique d'Etudes Internationales" osztrák csoportjának „Abendland, Slawentum und Ostkirchen" címen megjelent előadássorozatát ismerteti. Az előadások közül több történeti vonatkozású. — Tóth László Virginio Prinzivalli: Gli anni santi (1300—1925) c. művét, — B. E. Pintér Jenő: Magyar Irodalomtörténete második kiadását ismerteti. 9. sz. Zoltvány Irén: Gyulai Pál emlékezete. Elsősorban kritikai működését vizsgálja. — Bánfi F. Ferenc: Nagy Lajos királyunkat ábrázoló festmény a Szent Péter altemplomában. Róma régi magyar vonatkozású emlékeinek maradványai közül kiemeli azt a mennyezetképet, amely a Szent Péter-templom alatt fekvő egyik kápolnában látható s azt a jelenetet ábrázolja, amikor Nagy Lajosnak zarándoklása alkalmával megmutatják Szent Veronika kendőjét. A képet VIII. Orbán pápa készíttette 16i5 ben. Tisztázza a kép alatt látható téves felírás értelmét; Nagy Lajos 1350-ben vezekelt Rómában VI. Kelemen pápa, nem pedig, mint a felírás mondja, IX. Bonifiác alatt. Az első nápolyi hadjárattal ugyanis interdictumot vont magára s a kudarcok késztették arra, hogy Rómában vezekeljen és az interdictum alól feloldozást nyerjen. — Walter Gyula: Egy százados évforduló. Megemlékezés Overberg Bernárdról, a XVIII. ez. végi, XIX. sz. Századok, 192ß. IX—X. füzet. 56