Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Stemplinger; Eduard: Antike und moderne Volksmedizin. Ism. Győry 877
TÖRTÉNETI IRODALOM. 877 télyesebb a dr. Schneckeberg-féle theatrum anatomicum, melynek 1763 az alapítási és 1776 a megnyitási éve. Szerzőnktől azonban megtudjuk, liogy a város tanácsa már 1384-ben törekedett egy egyetem megalapítására, ezt azonban a pfalzi választófejedelem az 1386-ban felállított heidelbergi egyetem javára megakadályozta. Ily módon Frankfurt kénytelen volt egyetem nélkül fejleszteni a tudományt, többek között a bonctant is, melynek fejlődéséről e munka körülményesen beszámol. 1533-tól 1748-ig több mint száz bonctani munka jelent meg a frankfurti nyomdákban, túlnyomó részükben illusztrációkkal. Az utóbbiak közül 10 képet is reprodukál a szerző, aki munkájával Frankfurt kultúr- és orvostörténelmi múltjának ismertetéséhez egy szép additamentumával járult hozzá. A könyv kiállítása igen szép, az ábrákra a kiadó cég nagy gondot fordított. ( Győry. Eduard Stemplinger: Antike und moderne Volksmedizin. (Das Erbe der Alten, 2 Reihe, Heft 10.) 120 lap. Dieterich'sche Verlagsbuchhandlung. Lipcse, 1925. Ara 4, kötve 5-50 márka. Sympathetika és babona a gyógyászat terén oly kérdések, melyek felett a legtöbb ú. n. „művelt ember" már csak szánakozóan mosolyog. A kultúrtörténész azonban más szemszögből nézi őket, mert tudja, hogy a babona az orvoslás terén benne lappang az emberek túlnyomó részében, s hogy a kereszténység sem tudta legyűrni mindmáig a babonát, hogy egyike ez azon kapcsoknak, mely a modern világot a legszorosabban összepántolja az antik pogányság világával. Szerzőnk a különböző tudományágak képviselőinek sorozatát kötelezte le vele, hogy a népies gyógyászat gyökereit, a démonhitet, a kultuszszerű és okkult gyógymódszereket (sympathetika, ráolvasás, megigézés, amulettek) és az iatromathemika jelentősebb vonatkozásait (astrologikus gyógyászat, lioroskop stb.) munkájában tárgyalás alá vette, megvilágításba helyezte, az antik népies gyógyászat irodalmát feldolgozta és a modern jelenségekkel kapcsolatba hozta, s az antik képzeteknek és gyógyeljárásoknak mind a mai napig is folytatódó kihatását behatóan megállapította. Érdekelni fogja tehát könyvünk a teológust, a pszichológust, az etnográfus, az orvos- és kultúrtörténészt, a filologust és végül minden igazában művelt embert. Valóban nem könnyű volt a sora a tudományos gyógyászatnak, mert nemcsak a népies babona állotta útját kutatásainak, hanem a bölcsészeti spekuláció s a keleti misztika benyomulása az alexandriai birodalom széthullása után. továbbá az új kereszténység démonisztikus kórtana, melyek az elfogulatlan tapasztalati tudomány előrehaladása elé oly sokféle koloncot vetettek. A neoplatonikus bölcsészet is a
