Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Báró Wesselényi Miklós utinaplója. Ism. - Iványi Béla 854

856 TÖRTÉNETI IRODALOM. 856 nyozza s így a Bécsben töltött időt, amennyire lehet, kihasználja. 1822 március 1-én indultak el Bécsből Széchenyivel München felé, ahova április 4-én érkeztek meg Széchenyi kényelmes üveges batárjában. Münchenből néhány napi tartózkodás után Augsburg, Ulm, Stuttgart, Hohenheim, Rastadt (itt a francia követek meggyilkolásának körülményei érdeklik), Strassburg, Nancy, Chalons, Ayr-n (itt monsieur Moët-nél ebédeltek és sokat ittak) keresztül, a francia borvidék, szőlőtermelés és borkezelés tüzetes tanulmányozása után március 14-én este a Wesselényi szerint remekül kivilágított Párizsba értek. 1822 április 14-ig, tehát egy teljes hónapig Párizsban, környékén és Észak-Franciaországban töltötték az időt, azután áthajóztak a csatornán Doverbe és április 15-én este Londonba értek. Angliában és Londonban majdnem négy hónapot töltöttek s itt főleg a lovak, lótenyésztés, gazdasági viszonyok tanulmányozásával foglalkoztak, ami természetes is, hiszen Anglia már ekkor is a lótenyésztés klasszikus földje volt. Augusztus 11-én Wesselényi és Széchenyi Doverbe utaznak, ahol elbúcsúztak egymástól. Széchenyi visszament Franciaországba, Wesselényi pedig 14-én a Eclyps nevű vitorlásbárkával Ostendébe indul, ahova másnap megérkezik. A kietlen Ostendéből Brüsszelbe, majd Antwerpenbe, aztán Lüttich, Aachen, Köln, Bonn, Koblentz, Frankfurt (ahol éppen nagyvásár volt), Aschaffenburg, Würzburg, Possenheim, Langenfeld-en keresztül Regensburgba ér. Itt szeptember 11-én a a Dunán hajót vásárol, szeptember 12-én behajózik s szép dunai út után szeptember 18-án Bécsbe érkezett. November 13-ig Bécs és Cenk környékén vadászgatva tölti az időt, ekkor Pestre indul, ahova 15-én érkezik, innen Zsibóra siet és november 21-én, majdnem 14 hónapi távollét után hazaér. Wesselényi utazásán mindent megfigyel, mindent észrevesz. Az egyes országok alkotmányát, politikai viszonyait éppúgy figyelemmel tanulmányozza, mint a hadsereget, lovakat vagy eketípusokat. Anglia hadserege pl. módfelett tetszik neki, míg a bajor hadsereget gyengének találja. Mindenről van véleménye, vidékekről, városokról, emberekről, szokásokról éppúgy, mint képekről vagy szobrokról. Véleménye tömör, rövid, velős és frappáns. Hogy nézetei önállók-e, arra a Széchenyi naplójával való párhuzam ad esetleg választ. A napló magyar, német, francia és angol nyelven készült s a nem magyar részeket báró Wesselényi Istvánné fordította magyar nyelvre. A kiadás báró Wesselényi István érdeme. A magyar történettudomány mindenesetre mély hálával, őszinte elismeréssel és köszönettel tartozik báró Wesselényi Istvánnak és nejének, hogy egykori hírneves