Századok – 1925-1926

Értekezések - BARTONIEK EMMA: Az Árpádok trónöröklési joga 785

AZ ÁRPÁDOK TRÓNÖRÖKLÉSI JOGA. 891· húnok, vagyis magyarok concordi voluntate Atylam ... consuetudine Romanorum, vagyis római szokás szerint super se Regem praefecerunt, királyukká tették meg. Vagyis a nemzetből kiinduló királlyátevést, királyválasztást idegenből kölcsönzött szokásnak látja. Tudva már most, hogy Kézai hűn krónikájának főforrása a XI. századi Gesta Ungarorum volt, s hogy ez a „more (vagy consuetudine) Romanorum" frázis ehben a XI. századi forrásban — ahogy az ma rekonstruálható — nem volt meg, sem pedig a „hűn krónika" külföldi forrásaiban; feltehető, hos-y azt Kézai toldotta be a forrásul szolgáló szövegbe. S ebből aztán arra következtethetünk, hogy az Kézai egyéni véleménye, vagyis — minthogy ő munkáját 1282 és 1285 között írta —, ez a korabeli felfogás az akkor divatba jött trónjelöltek felléptetéséről. Vagyis e kitételben a XIII. századvégi felfogást kell látnunk, mely a királyválasztást idegen szokásnak tekinti. Ezen pozitívumok és negatívumok alapján, úgy véljük, arra következtethetünk, hogy a választási elemet ki kell a trónfoglalás előfeltételei közül kapcsolni. Van azonban mind forrásaink elbeszélésében, mind a tényekben egy igen fontos mozzanat, mely úgyszólván minden Árpádnál érvényesül s melyet — úgy látom — ezideig csak Kollár1 érintett s egészen homályosan Benczúr, anélkül azonban, hogy bármelyikük is részletesen kifejtette vagy forráshelyekkel illusztrálta volna azt. Sőt még Pauler Gyula is utal egy helyen erre a mozzanatra, midőn Imre király apja általi koronázását adja elő.2 S ez az utód kijelölése az előd, az uralkodó király 1 L. ehhez Hóman: A Szent László-kori Gesta Ungarorum VII. és VIII. fejezet, különösen 59. 1. és 95. 1. 2. jegyzet és Hóman: A magyar hún-liagyomány és hún-monda. Budapest, 1925. 105. 1. és Bécsi Képes Krónika, ed. Toldy, IX. 1. Budai Krónika, ed. Podhradszky, 17. 1. Kézai: Romano more (ed. Horányi, 44. 1.). 2 Lásd ehhez: Kollár Ádám Ferenc: História ivrisque publiei regni Vngariae amoenitates. Bécs, 1783. I. 105. 1. -Benczúr József: Commentatio .iuridica. Bécs és Lipcse, 1771. 66. lap, az ifjú királyokra korlátozva. — Pauler Gyula i.m. II. 8.1.: Utódává III. Béla . . . Imrét nevezte s őt újra, másodszor is megkoronáztatta. U. ο. I. köt., 21. 1. (első kiadás I. 27. 1.): „Maga a vajda is választott utódot — amint akkor Európában... történt —, de hogy választásának foganata legyen, szükséges volt... a nemzet hozzájárulása is" (a vezérek korában).