Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Pressburg; Die zweihundertjährige Dreifaltigkeitskirche in –; lásd Dreifaltigkeitskirche alatt. - Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai. I. kötet. Ism. Major Ervin 73

•76 TÖRTÉNETI IRODALOM, statisztikáját — tudomásunk szerint — Pékár Károly közli először.1 Pékárnak azt az állítását, hogy Billroth kiváló zeneesztétikus lett volna, kár volt átvenni. A világhírű or­vosnak összes munkái között a szóban forgó mű2 az egyet­len, amely zenei vonatkozású, de ez sem tartozik a zene-esz­tétika körébe. Nem tudtunk nyomára akadni annak sem hogy Ambros az ő zenetörténetében hol emlékezik meg a ma­gyar zene eredetéről, mert a szerző nem idézi a helyet, pedig enélkül az adatok nem vehetők komolyan. Tévedés, hogy Ambros azt állítja: a magyarok hozták volna magukkal a rebek-et (a hegedű ősét) és a lantot (44. és 47. 1.). Ambros csu­pán idézi Yincenzo Galileinek a lant eredetére vonatkozó állítását (tehát a hegedű eredetéről szó sincs!) anélkül, hogy azt magáévá tennéd A hegedű eredetének — félreértésen ala­puló — legendája Bartalustól származik.4 Nincs értelme annak, hogy külföldről importáljunk magyar vonatkozású adatokat, ha azoknak itthon semmi nyomuk sincs. Téves Réthei Prikkelnek az az állítása is, hogy a (szerinte dudá­val egyértelmű) gajd szó a magyar nyelvben a XVI. század­nál előbb nem fordul elő (45. 1.), mert megtaláljuk a XV. sz. első negyedéből való schlaegli szójegyzékben (1999. Tibia­gayd)/' Dessais művéről (91. 1.) már Fabó is megemlékezik. 6 Vi­szont Esterházy éneklajstromát Fabó Bubics és Merényi Esterházy Pál nádorról szóló életrajzából írta ki.7 Félreérté­sek elkerülése végett jegyezzük meg, hogy az ú. n. bokázó, melynek legrégibb nyomára Csiky J. akadt egy XVI. századi hajdútáncban, korántsem speciálisan magyar záradék; a XV. században széltében-hosszában használták (Orlando di Lasso, Gastoldi, Azzaiolo és mások). Végül még egy megjegyzés. Fabó már említett művének félreértett olvasásából ered, hogy Réthei Prikkel azt hiszi: a lipcsei Allgemeine musikalische Zeitung 1800. évfolyamá­ban megjelent „Ueber die Nationaltaenze der Ungarn" c. is­mertetés szerzője Windisch pozsonyi könyvkiadó. Ε cikk alá nincs W. betű jegyezve.8 A tudósítás szerzője Klem Henrik, a magyar muzsika lelkes apostola, Erkel Fe-1 P. Κ.: A magyar nemzeti szépről. III. kiad. 1910. 323. 1. 2 Billroth: Wer ist musikalisch? 1896 (kiadta Hanslick) 3 Ambros: Geschichte der Musik. III. Auflage von Reimann. II. Band. 1891. 266. 1. 4 Bartalus István: Adalékok a magyar zene történetéhez. Μ. T. Akad. 1882. 5. 1. 6 A schlägli magyar szójegyzék. (Közzétette Szamota I.) 1894. 85. 1. β Fabó i. m. 206-207. 1. 7 Bubics ée Merénvi: Herczeg Esterházy Pál. (Történelmi Éltraj­zok) 1896. 196. 1. 8 Ugyanezt mondja különben Fabó is I. m. 221. 1. Windisch Károly Gottlieb pozsonyi polgármester, történeti- és földrajzi író — akit Fabó id. munkája írásakor a közlemény szerzőjének tart — 1793-ban meghalt.

Next

/
Thumbnails
Contents