Századok – 1925-1926
Értekezések - BARTONIEK EMMA: Az Árpádok trónöröklési joga 785
AZ ÁRPÁDOK TRÓNÖRÖKLÉSI JOGA. 805· Tehát a IX-től a XI. század végéig öröklési rendről szóló mindkét nyilatkozat a szeniorátust hirdeti, aminthogy a tények is erre az öröklési rendre mutatnak. Vagyis Árpádtól Szent Lászlóig a szeniorátust kell az egyetlen, forrásokkal kimutatható öröklési rendnek tekinteni. Látszólag ellentmond a Bécsi Képes Krónika, illetőleg Budai Krónika és családjuk e — szeniorátust valló — nyilatkozatainak a Bécsi Képes Krónika interpolatiója Kálmán öröklési jogáról,1 amely egyenest Kálmán elsőszülöttségi jogára hivatkozik. Ezt az ellentétet azonban a forráskritika legújabb eredményei eloszlatják. Hóm,an ugyanis megállapította, hogy a Bécsi Képes Krónika és családja 1091 előtti és utáni része közt éles határvonal van. A Szent László-korabeli pap 1091-ig terjedő, előbb említett munkáját ugyanis talán még Szent László, de mindenesetre Kálmán és II. István korában tovább folytatták. A II. István koráig folytatott Gestát azután egy II. Béla—II. Géza-kori, 1131 és 1152 között dolgozó író Kálmán-ellenes tendenciával átdolgozta és II. Géza koráig folytatta. Ezt az 1152-ig folytatott Gestát használta a Bécsi Képes Krónika írója s ebből bővítette ki főforrását Kézai Simon IY. Lászlókori, 1282 és 1285 közt készült munkáját, melyben 1091-en túl 1272-ig igen szűkszavú, de egykorú feljegy zéseket (király-lajstromot) használt.2 A Kálmán elsőszülöttségi jogcímét hangoztató passzus a Bécsi Képes Krónikának egy Kálmán-ellenes részt is tartalmazó betoldásában fordulván elő,3 minden valószínűség szerint a második, 1131—1152-ből származó átdolgozáshoz tartozik. Egy Kálmán- vagy II. István-kori írónak semmi oka sem lett volna hangoztatni, hogy Szent László Kálmán nagy ellenfelét, Álmost jelölte utódjául, hiszen ennek fiát, a megvakított Bélát egy ideig még II. István 1 Képes Krónika, LXXXII. 1. 64. cap. Beatus Ladislaus sic ordinavit, ut post ipsum Almus regnaret, qui sincera simplicitate ductus honoravit fratrem suum, Colomanum, praeferendo sibi coronam regni tamquam cui iure primogeniturae competere videbatur. 2 Lásd erre Hóman Β.: A Szent László-kori Gesta ITngarorum, IX. fejezet, különösen 69. és 72. 11. 3 Béesi Képes Krónika ed. Toldy. LXXXII. 1. és Domanovszky: A Budai Krónika. Századok, 1902. 816. 1.
