Századok – 1925-1926

Értekezések - BARTONIEK EMMA: Az Árpádok trónöröklési joga 785

AZ ÁRPÁDOK TRÓNÖRÖKLÉSI JOGA. 797· nak fogták fel az egész Árpád-kort, kései és korai adato­kat és jelenségeket helyeztek szembe egymással, s azok megfeleléséből vagy ellentmondásából vontak következte­téseket, tekintet nélkül azok korára, vagy pedig a kései Árpád-korból vett megfigyeléseiket visszavetítették a korai Árpád-korra és vice versa. Akkori jogfelfogásukkal nem sejtették, hogy nem egy állandó jogállapotról írnak, hanem egy három-négyszázados jogfejlődés egyes fázi­sairól. A XIX. századi Cziráky utáni magyar közjogtörténet mai napig, a nemzeti történetírás pedig Pauler és Mar­czali állásfoglalásáig megmaradt az örökléssel vegyes vá­lasztást hirdető, s a meghatározott öröklési rendet tagadó elmélete mellett. A köz jogtörténészek közül az egyetlen Krajner Imre helyezkedett szembe e theoriával.1 Cziráky közjoga Hegedűs2 átdolgozásában tan­könyvvé lett, s így hirdette túl a hetvenes éveken is az ő tanait, s ugyanez az álláspontja Ladányi3 tankönyvének, míg a modern magyar jogtörténettudomány legnagyobb XIX. századi tekintélye: Hajnik Imre szintén e tan mellett foglalt állást, még pedig Koppi Károly és Sala­mon Ferenc munkái alapján.4 Cziráky óta nem is tartották szükségesnek e tétel bizonyítását vagy megokolását: eldöntött, végleg tisztá­zott kérdésnek tekintették azt. Az átöröklött, kijegecese­dett tan tekintélyét növelte az a véletlen, hogy az egy­korú német trónutódlás formája valóban a „Geblüts­recht", vagyis az öröklésbe oltott választás. Mint Schmei­zeltöl kezdve, a XVIII. századi közjogtörténettudósokat befolyásolta a „successio mixta" elmélete, úgy éreztette hatását a modern magyar közjogtudományban a modern német tudomány ezen megállapítása. Kétszázéves örökség és külföldi analógia az a kettős pillér, melyen ma ez a theoria nyugszik. 1 Krajner Imre : Die ursprüngliche Staatsverfassung Ungarns. Bécs, 1872. Das Königtum war bei dem Geschlecht Arpads erblich... Dem König folgte immer sein ältester Sohn... 448—450. IL 2 Hegedűs Kandid Lajos: A magyar közjog alapvonalai. Gr. Cziráky Antal Mózes nyomán. Pest. 1861—1877.1—3. kiadás. 3 Ladányi Gedeon: A m. alkotmány története. 1863—73. 1—3. kiadás. 4 Hajnik I. Magyar alkotmány és jog az Árpádok alatt. Pest, 1872, 119. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents