Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Történeti Szemle 777

777 TÖRTÉNETI IRODAi.OM. helyett inkább annak kutatását ajánlja a csehek figyelmébe, ami a két nemzetet összeköti. 4. szám. Belő Klein: Pred polstoletim. A szerző jelentékeny szerepet játszott egyetemi évei alatt (1873—74) a pesti tót körökben. 1873-ban került föl Pestre, hol Strakovic Ferenc ügyvédi irodájában vállalt foglalkozást. A Melfelber-kávéház (a mai Luther-udvar tájékán) volt a tótok találkozóhelye. Hivatalnokok, polgárok, egyetemi hallgatók, önkéntesek itt jöttek össze. Az ifjúság a nemzeti összetartás s önérzet fejlesztésére műkedvelő előadásokat tartott s élénk érintkezésben állott a csehek és szerbek egyesületeivel. Bachát, Dánielnek a pesti tót egyház lelkészévé választása után s részben az ő kezdeményezésére ebben a körben született meg Strakovic anyagi támogatásával a „Dunaj" c. szépirodalmi folyóirat és a pesti tót kör (Slovensky Spolok). A cikkíró ezután részletesen ismerteti a folyóiratnak első számát, amelynek ő maga lett a szerkesztője, miután Bachát egyháza érdekeire való tekintettel nem akarta magát exponálni a nemzetiségi kérdésben. 5. szám. Belo Klein: Pred polstoletim. II. A cikkíró folytatja a 6. számmal megbukott folyóirat munkásságának ismertetését, megemlékezik írói gárdájáról. Ismerteti Gáspár Imrével folytatott levelezését, szól Húrban Svetozárral való találokzásáról, Grünwald Béla fellépéséről s végül ennek folyományaként a tót gimnáziumok bezárásáról, részletesen ismertetve az evang. egyházegyetem ezt elrendelő közgyűlésének lefolyását. Dunántúl (Pécs). 173. szám. Cserkuti: Pécs az országgyűlésen 1848 óta. Pécs követeiről. — 179. szám. Cserkuti: Pécs város követei 1875-től. Az előbbi cikk folytatása. — 226. szám. Hummel Gyula: A mohácsi csatatér színhelyéről. Egykorú följegyzések adataiból arra az eredményre jut, hogy a magyar tábor a kölkedi csárda táján, a török pedig Földvár mögött volt. Szózat. 1925. 145. sz. Márki Sándor: Nekrolog. — 158. sz. József nádor iratai. A Domanovszkytól kiadott I. kötet ismertetése. -— 197. sz. m. f.: Masaryk emlékiratai. Ismertetés. —- 247. sz. Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Világostól Trianonig. Ismerteti Pethő ilyen című könyvét. — 253. sz. Széchenyi, az életművész. Részletek Széchenyi kiadott naplóiból. — 259., 265. sz. Politikai levelek a Balkánról. A gorlicei győzelem hatása Oroszországban és az antant balkáni politikájára. — 285. sz. A magyarság tragédiája Tisza titkos levelezésében. Tiszának a Pesti Hírlapban közzétett leveleiről. Történeti Szemle. 1922. évf., 1—4. sz. Dávid Antal: A Hammvrapi-codex forrásai. A Hammurapi babiloni törvényoszlopán fennmaradt négyezer éves törvénykódex szerkezetét vizsgálva megállapítja, hogy a törvénykönyv nem teljesen új alkotás, hanem írott törvénykönyvekből van összehordva. Az alapot képező törvénykönyv büntetőjogi természetű volt, a magánjogi cikkelyeket. Hammurapi kevésbbé képzett jogászai toldották be más kódexekből. A törvénykönyv célja az volt, hogy a Hammurapi által — hódítások útján — alapított óriási birodalom összefoglaló kapcsa legyen. — Heinlein István: Spárta és Athén a Peisistratidák elűzésétől 462-ig. Azzal a nézettel szemben, hogy Spárta Athén hatalmát emelkedésétől kezdve állandó aggodalommal szemlélte, megállapítja, hogy Spárta és Athén a legjobb viszonyban voltak mindaddig, amíg Athén csak az Aegei-tenger feletti uralomra törekedett. A két város ellenségeskedése csak 462-ben kezdődött, amikor Athén a Pelloponesoson való terjeszkedésre tett lépéseket. — Madzsar Imre: A hún-krónika szerzője. Kézai krónikáját összehasonlítva egyéb krónikákkal (Béesi, Budái stb.), arra az eredményre jut, hogy Kézai szövege a jobb, eredeti, s ho'gy a hún krónikftt, is Kézai illesztette bele a magyar krónikába, tehát a hún-krónika