Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Slovenské Pohlady 775

775 TÖRTÉNETI IRODAi.OM. 12. kötetében). A szerződés szerint, minthogy Italia Franciaország segélyére szorulhat, a francia császár ós szárd király megállapodnak a következő fejezetekben': 1. Ha Ausztria támadása esetén háborúra kerülne a sor az osztrák császár és a szárd király között, akkor a francia császár és szárd király támadó és védő szövetséget fognak egymással kötni. 2. A szövetség célja Itália megszabadítása az osztrák megszállástól és a nép kívánságának megfelelően a 11 millió lakost magába foglaló felső-olasz királyság megalkotása. 3. Hasonló alapon a savoyai hercegséget és Nizzát visszacsatolják Franciaországhoz. 4. A pápa szuverénitását fenn kell tartani. 5. A háború költségeit a felső-olasz királyság viseli. 6. A magas szerződő felek az ellenségeskedés megkezdésében és megszüntetésében közösen határoznak. A csatlakozó katonai szerződés szerint 200.000 francia és 100..000 szárd katona állítandó ki, a főparancsnokságot, a császár gyakorolja, az orosz kormány kérésére szabad csapatok nem állíthatók fel, mert forradalmi jellegű mozgalomtól tart, amely az ö határáig is eljuthat. A pénzügyi szerződés szól végül a háborús pénzügyekről és adókról. — A háború megkezdésének időpontját, amelyre különben Cavour ezerinit „kényszeríteni kell Ausztriát", limitálták a május—július közé eső időre. Három hónap múlva a Tessinnél meg is kezdődtek az ellenségeskedések. Slovenské Pohlady 38. évf. (1922) 1. szám. Jozef Skultéty: físudy Slovenska a slovenskej reci po zanikuutí Velkej Moravy. A szerző fejtegetései, melyek a pozsonyi cseh egyetemen tartott előadásainak bevezetéséül szolgáltak, főképen két dolgot hangsúlyoznak. Az egyik az, hogy a magyarok a honfoglaláskor nem szállták meg a Dunán inneni részeket, a Szvatopluk morva birodalmát képező tótoklakta területet^ hanem egyelőre a Tiszavidékre s a Dunántúlra szorítkoztak s csak később, Szent István alatt, annak is utolsó éveiben kezdték errefelé is kitolni határaikat. Érvei: t. A líz püspökséget alapító Szent István nem kerülhette volna el, hogy Nyitrát ne tegye az egyik székhelyévé, ha ez a terület akkor már uralma alá tartozott volna. 2. A magyarnyelvnek szláv eredetű szavai közül a tót nyelvből átvettek újabb korból valók, s a keresztény terminológia is a Dunántúl szlávjaitól ered. 3. Szent Istvántól mintegy 30 Szent király nevű helység vette nevét, de közülük egyet sem találunk a Felvidéken. (Bizony ez mind csak argumentum ex silentio, amivel csak úgy lehet a tótok itt nem létét bizonyítani, mint ahogy a szerző a magyarok későbbi foglalása mellett érvel vele!) Másik állítása a szerzőnek, amely véleményünk szerint még további bizonyításra szorul, a nagy morva birodalomnak a kiterjedése. Keleti határául a Mátrát tekinti, mert itt osztódik meg a helységek szláv eredetű nomenklatúrája. Keletre bolgár eredetű, nyugatra cseh-szlovák (!). S további bizonyítékot keres a gömöri tót nyelvjárás bolgár elemeiben. — J. E.: Vykopávky na Devine. A cseh állami archeológiai intézet Cervinka által vezetett ásatásainak eredményeit ismerteti. Találtak egy a bronzkor elejéről való leletet. Értékesek, számosak a stradonici kor leletei. Rómaiak emlékét őrzik a carnuntumi XIV. légió téglái. A szláv őskorból kevesebb emlék került elő. Előkerült azonban egy XI. századi keresztény temető, némely sírjában a tipikusan szláv jellegűen, egyik végén S szerűen csavart ezüst fülbevalóval. Egyikmásik sír alatt régi, eddig még meg nem határozott falm'aradványokra is akadtak. 2. szám. J. Skultéty: Michal M. Hodza. A tót mozgalomnak a negyvenes évekből e közismert alakjáról emlékezik meg hamvai hazahozatala alkalmából. Életrajzi adatok β munkásságának az ünnepi alkalomhoz mért méltatása. — J. S.: Palárik a Viktorin. Mindketten a katholikus egyház papjai, irodalmi téren vették ki részüket a tót mozgalomból. Palárik