Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 766
Τ 0ΙΜΚΝΕΤΙ 1 KO I) AL Ο M. 767 1924 január. Balogh Jenő: Báró Wlassics Gyula üeák Ferencről. A Magyar Jogászegylet Deák Ferenc - Bizottsága impulzust adott Wlassicsnak Deák Ferencről egy újabb élet- és jellemrajz megírására. A munka tömör összefoglalása a nagy államférfi életének, politikai pályájának, egyben eleven életű rajzot ad Deák egyéniségéről, hatalmas szelleméről. — Lukács György: Wekerle Sándor. Wekerle fáradhatatlan munkásságában eltelt életének s képességeinek méltatása. — Szabolcsi Bence: Erdélyi Magyar Népdalok. Kodály-Bartók e címen megjelent kötetéről szól, ezzel kapcsolatban a régebbi magyar népdalgyűjtésekről is megemlékezik. Február. Kozma Andor: Beöthy Zsolt. A Kisfaludy-Társaságban tartott emlékbeszéd, párhuzam Gyulai Pál és Beöthy között. — Fraknói Vilmos: A Corvina-Könyvtár alapítása. Uralkodása első éveiben Mátyás megelégedett az elődeitől gyűjtött királyi könyvtárral, az egyetem alapítása után azonban nagy ügyeimet fordított a könyvgyüjtésre, s szoros érintkezést tartván fenn a külföldi renaissance szellemi életével, kifejlesztette a Corvina-Könyvtár pompás gyűjteményét, melynek számára — valószínűleg Fioravanti által — új palotát is emeltetett. — Magyary Zoltán: Ludendorff és Ratheuau szellemi műhelyéből. A német nemzet és állam történetének legutóbbi korszakában kiemelkedő fontosságú szerepet játszott· két egyéniségről: a katona-államférfiról s a gazdasági szakemberből lett politikusról, működésükről ad képet. Egyik az óriás küzdelem folyamán a mai háborúhoz szükséges hatalmas apparátus mozga tója s a németség erőinek hihetetlen energiájú összetartója, a másik az összeomlás után próbál a maga szempontja szerint kibontakozást, újjá építést. A modern állam szervezetének, szükségleteinek ismeretével s az irányításhoz szükséges képességekkel mindkettő rendelkezett. — Papp Viktor: Jelentés az 1923. évi Gregnss-jutalom tárgyában. Az 1917—22. évek zenei eseményeinek, az Operaház ez idő alatti teljesítményének áttekintése. Március. Németh Gyula: Húnok. bolgárok, magyarok. A liún-bolgár azonosságról kialakult felfogás korrekcióra szorul. A bolgárság, melf~ a III. században hűn fennhatóság alá került, a török népek legnyugatibb ága s így valószínűleg már a Krisztus születését megelőző idő óta érintkezésben állott a magyar néppel, a finnugorság legkeletibb ágával. — Viszota Gyula: Néhány cenzúrai eset 1846—47-ben. A negyvenes években kormányköreink erélyesebb eszközökhöz nyúltak a régi rend fenntartására, a megszigorított cenzúra fokozódó erővel próbálta az ellenőrzést kijátszó új szellemi áramlatok termékeit a megjelenésben megakadályozni. A cenzúra s a szerzők-könyvnyomók-könyvkereskedők áldatlan küzdelmére ad néhány példát a cikk. — B. ./. : A háború okai és tanúságai (Loves Dickinson: Cause of International War) és Β. J.: Magyarország helye Európában (gr. Teleki Pál: The evolution of Hungary...), könyvismertetések. Április. György Endre: Gróf Széchenyi István közlekedési politikája. Széchenyi egész életén át odaadó, emberfölötti munkát végzett közlekedésünk előmozdításáért, közlekedési hálózatunknak Budapest centrumhoz képest való kiépítéséért. A cikk szerzője összefoglalja Széchenyinek a Lánchíd létrehozásában, közutak, viziutak teremtésében s a vasút körül kifejtett tevékenységét. Közlekedésügyi rendszere a szükségleteknek mindenben megfelelt, vasút politikánk a Széchenyi javaslata által kijelölt alapon valósíttatott meg s az az idők folyamán helyesnek bizonyult. — Gaál László: Kégl Sándor. Megemlékezés az elhunyt jeles orientalistáról. — Mahler Ede: Üjabb leletek az ókori kelet földjén. A muzeális és archaeologia szempontból becses leleteket nyújtó, a história számára azon-
