Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Rackl; Michael: Die griechischen Augustinerübersetzungen. Ism. Tóth László 754

757 történeti irodai.om. felett. A „hofrechtliche Theorie" a porban hevert és úgylátszott, onnan sohasem fog felemelkedni. 1923-ban jelent meg ennek a munkának a második, lényegében megváltozott kiadása. Időközben a német gazdaságtörténetben is változások következtek be. A régi eltemetettnek vélt hofrechtliche Theorie ismét feléledt és Below vitatkozó tolla újabb működésre talált alkalmat. Eberstadt1 a hofrechtliche Theorie legszigorúbb formáját akarja visszaállítani, a céhekről kimutatni igyekezvén, hogy azok a földesúri birtokokon belül keletkezett nemszabad iparosok testületeiből keletkeztek. Below az ő gondolatait ugyan csak odavetett, rövid mondatokban cáfolja meg, mégis Below egyik legrégibb munkatársa Keutgen is átvesz Eberstadttól nem egy gondolatot.8 Eberstadt és kevésszámú hívének a theoriája azonban néni volt még alkalmas a hofrechtliche Theorie "helyreállítására. Egy új revideált hofrechtliche Theorie az, amellyel Below, mint komoly ellenféllel kerül szembe. Ezt a theoriát pedig Gerhardt Seeliger és iskolája képviseli. A társadalomtörténeti szempontok Seeligernél jobban előtérbe kerülnek, viszont a — főkép jogtörténeti — motiválásban ő sem veheti fel a versenyt Belowval. Seeliger úgy gazdaság-, mint alkotmánytörténeti téren száll szembe Belowval ás több cikkben és nagyobb munkában fejti ki nézeteit.3 Bárha a Territorium und Stadt második kiadásának megjelentekor Seeliger már nem volt életben, híveinek és iskolájának számottevő működése arra készteti Belowot, hogy az első kiadás legterjedelmesebb cikkeit elhagyva (Der Osten und Westen Deutschlands. Der Ursprung der Gutsherrschaft. I. kiadás. 1—95 1. és Zur Entstehung der Rittergüter. I. kiadás. 95—163. 1.) egy új cikkben „Der Ursprung der Landeshoheit (II. kiadás. 1—47. 1.) szálljon szembe Seeliger alkotmánytörténeti gondolataival. A vita az államfői hatalom keletkezésének kérdése körül támadt. Míg u. i. Below a territóriumnak és velük az államfői hatalom keletkezését a régi frank grófságokban látja és ez a nézete általánosan elfogadtatott,4 Seeliger bizonyos mértékben a régebbi felfogáshoz tér vissza, amely ezek kelet-1 Még 1915-ben megjelent újabb munkájában is: Rud. Eberstadt: Der Ursprung des Zunftwesens (München und Leipzig 1915). 2 Keutgen: Ämter und Zünfte (1903). 3 PI. Die sociale und politische Bedeutung der Grundherrschaft im frühen MA. (1903). — Staat und Grundherrschaft in der älteren deutschen Geschichte (1908). — Handwerk und Hofrecht (Hist. Vjschr. 1913) stb. stb. 4 Below erre maga mutat rá. Territ. und Stadt. II. kiadás, 2. o. : „Meine Auffassung fand überwiegend Zustimmung. Eine gewisse Opposition machte ihr G. Seeliger."