Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Verő György: A Népszínház Budapest színi életében 1875–1925. Ism. Rédey Tivadar 748

751 történeti irodai.om. rájának fejlesztése, a népies színmű felvirágoztatása s a vaudeville-játékstílus kialakítása terén. Ez a jubileumi monografia, mely címlapján egy fél évszázad történetét jelzi, valójában csak harminchárom év végzett munkájáról számol be. Népszínházunk ünnepében ez a legszomorúbb akkord: fennállásának ötvenéves fordulója úgy köszönt rá, hogy e félszázadból tizenhét éven át némaságra volt kárhoztatva. Akit Verő könyve meggyőz arról, hogy a Népszínház működése közműveltségünkben milyen számottevő értéket jelentett, azt meg kell győznie a könyv agitatív szellemének is, mellyel e szépmultú intézmény mielőbbi feltámasztása mellett izgat. Verő e részben nem marad általánosságokban: világos, határozottan körvonalozott tervekkel is szolgál a jövő előkészítéséhez. Nagy tapasztalata, gyakorlati érzéke és hajlott életkora ellenére is fiatalos lelkessége egyaránt érdemessé teszi rá, hogy ebben a kérdésben, mihelyt (remélhetőleg rövid idő alatt) megoldása időszerűvé válik, az ő szava is meghallgatásra találjon. Rédey Tivadar. Breit József: A magyarországi 1918—19. évi forradalmi mozgalmak és a vörösháború története. II. füzet. 8° 10(1 lap. 20 melléklettel és 2 vázlattal. Budapest, 1925. A m. kir. Hadtörténelmi Levéltár kiadása. Mult évi 7—8. füzetünkben már ismertettük Breit József ilyen című művének első füzetét. Nemrégen hagytaj el a sajtót a második, amely a proletárdiktatúra kikiáltásától az oláhok támadásáig eltelt rövid időszak (1919 március 21— április 15) történetét tárgyalja. (VII—XI. fejezet.) A VII. fejezet Károlyi Mihály ideiglenes köztársasági elnök és a Berinkey-kormány bukásával foglalkozik. Megállapítja, hogy ez a változás nem érte meglepetésszerűen a kormányt, amely tudott az előkészületekről, de nem merte azokat akadályozni. A beállott felfordulás első következménye a magyarországi szociáldemokrata pártnak a kommunista párttal történt egyesülése volt. így hát ezek most már vállvetve láthattak reformterveik megvalósításához, míg Károlyiék egy. a hatalom átadásáról szóló, kiáltvánnyal befejezték működésüket. A VIII. fejezet, mely a hadügyi népbiztosság működését fejtegeti, a füzetnek kétségkívül legérdekesebb, s a vörösháború szempontjából legfontosabb része. Azt a bomlasztó munkát, amelyet Károlyiék hadügyi téren olyan sikeresen indítottak meg, a proletárdiktatúra csakhamar betetőzte. Eleinte még Magyarországnak a betolakodott megszállóktól való megtisztítása volt a jelszó. Ez volt az a maszlag, amellyel az új kormány a bizalmatlanko-