Századok – 1925-1926

Értekezések - HORVÁTH JENŐ: Anglia és a magyar szabadságharc - 720

732 HORVÁTH JENŐ. kában proklamált magyar köztársaság napjait Angliában még a magyar ügy barátai között is, megszámláltaknak hitték. A kiegyezés meghiúsítását csak gyengén mentette az a. körülmény, hogy a kiegyezés fogalma Schwarzenberg herceg szótárából is származott, mert a trónfosztással a magyar kormány is megoldhatlan feladatokat állított fel. Nyomban észlelhető volt ez akkor, mikor Batthyány Kázmér gróf külügyminiszter a debreceni kormány elismertetéséhez fogott és Bikkesy ezredes útján Pulszkynak formaszerű megbízólevelet küldött.1 A brit kormány oly alternatíva elé került, melynek mindkét változatát vissza kellett utasítania: le kellett mondani arról a reményről, hogy Ausztria és Magyarország megegyezzenek és arról, hogy az osztrák-orosz hatalom torkában életképes magyar köztársaság alakulhasson. A szeszélyesen odadobott engedmények (kereskedelmi kedvezmények, Zimony és Buccari felkínálása)2

és a lázas királykeresés3

már a helyzet reménytelen voltát árulták el. Sproxton egyenesen azt mondja, hogy Palmerston lord a megbízólevélnek még magánúton eszközlendö átnyújtása esetére is teljes és végleges szakítást helyezett kilátásba,4

ezt a felfogást azonban egyrészt a napfényre került források nemrég igazolták, másrészt pedig Sproxton az angol külügyminiszteri levéltár aktái alapján maga is meggyőződhetett volna arról, hogy Palmerston lord, ki Pulszkyval többször személyesen is érintkezett, akció-1 A megbízó levél kelt 1849 május 15-én. Át nem nyújtott eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában, Pulszky Ferenc levelei között található (v. ö. Correspondence stb., 255—65 1.). 2 1849 május 19. Debrecen. Batthyány Kázmér gróf Pulszky Ferenchez. Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeumban. 3 Blackwell már 1849 május 11-én azt írta Palmerston lordnak, hogy a magyar mérsékeltek hajlandók volnának Kóburg herceget választani, lia királyuknak Angliától való elismerésére számíthatnának (idézi Sproxton id. m. 71.1.). Banfield egyik datálatlan levelében azt írta Pulszkynak, miszerint neki kedvesebb lett volna, ha Viktória királynő Pulszkytól vette volna első hírét „a Koburg-jelölés megbeszélt lehetőségének" (Donnerstag. Banfield Tamás Pulszky Ferenchez. Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában, Pulszky leveíei között). 4 Id. m. 56. 1. Ezzel csupán Pulszky vallomását (Életem és korom. II. kiadás. I. kötet. 453. 1.) szinezte ki.