Századok – 1925-1926

Értekezések - BARANYAI BÉLA: Zsigmond király úgynevezett sárkányrendje - 681

706 baranyai béla. hadbavonulásról immár nincs szó. Még az elhalt tagok meggyászolásának kötelezettsége is, amely eredetileg csak a bárók — s mert ezek akkor csak magyarok lehettek, tehát csak magyarok — után volt kötelező, korlátlan s ezzel nemzetietlen lett. Ezt az elveszített nemzeti vonását a Sárkányos társaságnak volt volna alkalmas visszaszerezni Zsigmondnak az a két lépése, amelyet az 1433. év júliusában tett a pápánál Rómában, császári koronáztatása céljából való ott tartózkodásakor. Előadván ugyanis, „hogy egykor bizonyos tiszteletreméltó társaságot alapított a Sárkány jelvényével, és abba sok fejedelmet, herceget, őrgrófot, grófot, bárót és nemest vett fel, valamint e társaság szabályaiul, tekintettel lévén legkivált az Isten dicsőségére és a mondott társaság tagjainak lelkiiidvösségére, bizonyos szabályokat állapított meg, melyek egyebek között rendelik, hogy amikor valaki a nevezett társaságból való elhal, az élő társak, akik annak temetésén és végtisztességén nehézség nélkül jelen lehetnek, személyesen tartozzanak megjelenni, máskülönben a távollevő társak bármelyikének az elhalt társaságbeli társ lelkének üdvösségére harminc misét kell mondatnia; hasonlókép, hogy e társaság minden tagja legyen köteles ugyané társaságbeli elhalt tagtársa emlékezetére egy gyászruhát készíttetni és azt egy napon át viselni is és azután Krisztus valamelyik szegényének ajándékozni; nemkülönben, hogy a társaság minden tagja Jézus Krisztus kínszenvedésének emlékére minden pénteken viseljen fekete ruhát és e ruha viselésének elmulasztása esetére minden egyes alkalommal mondasson öt misét Krisztus öt sebének emlékére. Továbbá, hogy e társaságbeliek mindegyike annyiszor, ahányszor valamely napon a társaság említett jelvényét nem viselné, tartozzék öt misét mondatni; és hogy e misék mindegyike után, amelynek tartására a mondottak szerint kötelezve lesz, még a mise alkalmával a szolgáltató papnak tartozzék adni négy nagyobb dénárt, Magyarország ezüst pénzértékében; mint ahogy mindezek az említett szabályok között bővebben foglaltatnak. És mivelhogy maga Zsigmond (császár és király), aki^ kútfeje és alapítója volt e nevezett társaságnak, attól tart, hogy esetleg többen, akiket a mondott társaságba felvett, vagy feledékenységből, vagy túlságos elfoglaltság miatt, avagy más okból mindez említett sza-