Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Teleki József; Széki gróf – – özvegye; bethleni Bethlen Kata grófnő írásai és levelezése 1700–1759. lásd Szádeczky-Kardoss alatt.

50 TÖRTÉNETI IRODALOM. 62 A tárgy megérte a ráfordított fáradságot. Bethlen Kata valóban érdekes alakja a magyar asszonyírók gárdájának. Ritka intelligencia, világos, logikus gondolkodás, céltudatosság az elgondolásban, következetes szívós energia a végrehajtásban adják Bethlen Kata lelkületének értelmi részét. Rendkívül intenzív lelki életét a vallásosság tölti be, alig hagyva helyet más érzelmeknek. Élete minden mozzanatát az Istenséggel hozza összefüggésbe: a legreálisabb külső ese. ményektől lelke legtitkosabb rezgéséig. Mindent, még saját akaratát, sőt vágyait is Isten vezérli és irányítja. De azért Bethlen Kata egyáltalán nem a világtól elvonatkozó, szemlélődő, a földiekkel nem törődő természet; ellenkezőleg: teljes energiával veti magát a földi javak — Isten ajándékai — gondozására, s neki — fiatal korában — a vallás a reális élet csapásai és lelki küzdelmei elviselésére szánt erősítésül, vigasztalásul szolgált. Hiszen még idősb korában — változott lélekkel — közrebocsátott imádságos könyvének, a „Védelmező erős pais"-nak is az a célja, hogy magát állítsa oda például arra, miként lehet vigaszt találni a vallásban a legsúlyosabb megpróbáltatások elviselésére is. Különösen szoros a kapcsolata a földi élettel ifjabb korában. Vagyon, előkelő társadalmi állás természetes dolognak tűnik fel előtte, szintúgy azok őrzése, sőt gyarapítása. Természetesnek találja, hogy második férje családi vagyonát, melyet ez végrendeletében őrá hagyott, évekig tartó pereskedéssel védelmezze meg a rokonsággal szemben. Fiatalabb korában még imáiban sem emelkedik felül a földi javak kívánásán. Gondolat- és érzelemvilága egy célra koncentrálódik: református hite védelmére, sőt, ahol lehet, terjesztésére. Hitét az őt megtéríteni próbálkozók ellen körömszakadtig, nem közönséges szellemi fegyverzettel védte, s továbbterjesztésének is természetes útját kereste. Legfőbb vágya buzgó református gyermekek nevelése volt. Első házasságát — a katholikus Haller Lászlóval — a különböző vallás már úgyis szerencsétlenné tette, s nem tudott örülni katholikus fiainak sem, ellenben örült az egyik halálán, mert életben maradva nem az ő igaz hitében nevelkedtett volna. Erénynek tekintette, hogy pestisben haldokló, vallása vigasztalása után vágyódó katholikus férjével a református hittételt mondatta el, jótétnek vélte, hogy utolsó kenet nélkül hagyta meghalni. Második házasságát nála jóval idősb férje okossága és gyöngédsége mellett az egyhitűség tette igen boldoggá. Másodszori özvegysége idejére esnek legsúlyosabb testi betegségei, lelki szenvedései. Szeretett férjének halála, első házasságából származó gyermekeinek katholikus hite okozta neki a legnagyobb fájdalmakat. Mindig hajlott a töprengő magagyötrésre, de annak a· reményének végső elenyészte, hogy protestáns gyermekeket nevelhet fel, a legnagyobb válságokba sodorták. Fájdalommal tölti el katholikus gyermekei-