Századok – 1925-1926

Értekezések - BARANYAI BÉLA: Zsigmond király úgynevezett sárkányrendje - 681

φ ZSIGMOND KIRÁLY Í!. Ν. SÁRKÁNYRENDJE. 683 szerint kijelölt esetleges trónutód halálakor (1404.) kis­korú fiút, (V.) Albertet bagyott örökösül. Az árva feletti gyámság joga Vilmos hercegre, az 1402. évi szerződés­ben megnevezett két másik herceg egyikére szállt. Mikor röviddel később1 ez is elhalt, a gyámi tisztnek jogszerint Lipót hercegre, Ernőnek, az 1402. évi szerződéssel ked­vezményezett hercegek utolsójának bátyjára kellett volna háramlania. A gyámi tiszttel járó jelentékeny jövedel­mek elosztása, valamint az ismételten szükségessé vált birtokosztály feletti vita, meg Lipótnak és a vele viszály­kodó Ernőnek az a ténye, hogy legifjabb testvérüket, Frigyest teljesen mellőzték, végül az a körülmény, hogy a hercegek e mellett tartományaik rendjeivel is viszályba keveredtek, polgárháborúra vezetett. Ennek folyamán Ernő herceg Ausztriának éppen legtekintélyesebb fő­uraiból (Landherren) egy szövetséget is alakított, mely Albert gyámjául kizárólag Ernő herceget ismerte el. Ezzel Lipót jogos igénye támadtatván meg, ez követel­hette Zsigmondtól az élethossziglani védelmi szövetség alapján a tettleges segélyt. Hogy ezt megelőzze, Ernő herceg a szövetkezett főurakkal felhatalmaztatta magát (1407 november 25.), hogy a szövetségbe „Albert herceg javára" vonja be Zsigmond királyt.2 A három testvér egymásközt és a tartományi ren­dekkel így sem tudván megegyezni, végül is (1408 októ­ber 7.) Zsigmond királyt kérték fel választott bíróul, kötelezvén ezt, hogy döntését hozza meg a következő 1409. év március 13-ig, magukat meg arra, hogy döntésé­hez föltétlenül akalmazkodni fognak.3 Zsigmond szívesen vállalta a döntőbírói tisztet, de úgy látta, hogy ítéletének megtámadhatatlansága nin­csen minden oldalról biztosítva. Ügy vélte, hogy Ernőék részéről az Ernő herceg által létrehozott szövetség főúri 1 1406 július 15. 2 Szövegét közli Kurz I. 286—287., regestáját 1. Liclmowsky V. köt. Függ. LXXXIX. lap, 958. sz. 3 Ez egyezmény (némileg átírt) szövegét 1. Kurz I. 125— 129., regestáját Lichnowsky V. köt. Függ. XCVIII. lap. 1049. sz. Figyelemreméltó, hogy Ernő herceg az ekkor a Tvartko-Szandaly-Hervoja elleni hadmeneten járó Zsigmondhoz le­utazott Djakovárra, ahol szept. 2-án kölcsönösen oklevelet állítanak ki; 1. Fejér: C. D. X/4. 870—873. (ahol azonban a rubrum éve sajtóhibából tévesen 1409, a helyes 1408 helyett) és X/8. 490. 43;.*

Next

/
Thumbnails
Contents