Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Réz Mihály: A történelmi realizmus rendszere. Ism. Márki Sándor 48

50 TÖRTÉNETI IRODALOM. 59 Visszafejlődött úgy a Szerémség, mint Baranya híres szőlő­gazdasága. Ütja e részén Dernschwam a következő helységekről szól: Sémiin (Zimony): vára romokban, az egykori város már csak a falu nevet érdemli. Branitza (közelebbről meg nem határozható) rác lakossággal. Sata (Sotin): egykor a kalocsai érsekség tartozéka, korábbi város-jellegének nyo­maival a Duna egyik mellékágánál, magyar, rác és török lakossággal. Valkó vára vagy Bukuwár (Valkó) alatta a törökök, rácok és magyaroklakta város egy török mecsettel; Eszék: a fallal övezett belvárost törökök lakják s a külvá­rost is jobbára a török kézművesek bódéi lepik el. Kopátzsch (Kopács) ; Darótz (Darócz) ; Lasschko (Lasskó) : papja evan­gélikus. Karancz (Karanos); Hedwig Monostor: a baranyai szőlőhegyek lejtőjén, egykor a ferencrendiek kolostora, alatta a Krascho vize folyik el. A középkorban e néven isme­retlen. Dernschwam leírása alapján azt a mai Monostor tájé­kára kell helyeznünk, mely a Karasicza folyótól (minden bizonnyal Dernschwam Kraschó-jával azonos) délre a Bodo­lyai-liegyek szélén fekszik. (V. ö. Csánki. II. 508.) Földvár (ma puszta Mohácstól délre): korábban ismert város, Lajos király első táborhelye. Muhatzsch (Mohács): úszómalmokkal. Czekczy (Szekcső) : a várban a hajdúk távoltartására török őrség, a falu magyar lakossággal. Batha (Báta): egykor búcsújáró-hely, evangélikushitű magyar lakossággal. Batha Sek (Bátaszék), Ethy (Ete, Etj, közelebbről meg nem határoz­ható); Koeste (talán a középkori Kustaval azonos), Kwyeschd (a középkori Kövesd, ma már ugyancsak nem létezik). Utóbbi három helység az útvonaltól balra a szőlőhegyek aljában volt látható. Sexardt (Szekszárd) egykor gazdag apátsággal, a Sárvíznek itt töltése van. Thuln (Tolna), Pakchs (Paks): két nagy templommal, számos pincével. Soelesch (Szőllős), Koemle (Kömle), Fwldwar (Dunaföldvár): dombon álló kolos­tora és temploma a török által megerősítve. Klein Penttele (D.-Pentele), Adon (D.-Adony): magyar lakossággal, dunai átkelőhely. Lori (Lori) monostor, Adonnyal szemközt. Bácz­kewy (Ráczkeve): lakosai közül a magyarok evangélikusok. Zeppel (Csepel): itt keltek át ismét a Dunán a szigetről. Buda alá érve, Kelenföldről a Szent-Gellért-hegy alatt a vár- és városfalak alján a Szombat-kapun keresztül (Samstag-Thor) jutottak be a városba, hol is az Olasz-utcában (in der walch gassen) a boldogult kalocsai érsek háza szomszédságá­ban egy elhagyott házban szállásolták el őket. A város nagy változásokon ment keresztül. A Boldog-Asszony-templomát főmecsetté alakították át, oltárait, sírköveit részben ki­hányva, részben befalazva. Szent-György-temploma ugyan­csak mecsetté lett. Magas ablakait félig befalazták s szató­csok bódéival építették körül. Szomszédságában még egy minaretet emeltek. Nemkülönben mecsetnek használják a

Next

/
Thumbnails
Contents