Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Napkelet - 659

632 TÖRTÉNETI IRODALOM. 662 3. sz. Jókai emlékezete. Gróf Klebeisberg Kuno kultuszminiszter beszéde a Magyar Történelmi Társulatnak Jókai születésnapja 100. évfor­dulóján tartott díszközgyűlésén. — Miskolczy Gyula: „Forradalmár" Gör­geySteier Lajos „Görgey és Kossuth" című könyvének felfogásával szemben bizonyítja, hogy Görgey sohasem volt forradalmár, még kevésbbé republi­kánus. — Lukcsics Pál: Szent Ferenc fiai hazánkban. Karácsonyi János: Szent· Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig című művének ismertetése. Pais Dezső Melich János: A honfoglaláskori Magyarország című művét ismerteti. Szentiványi Gyula: Három magyar templommono­grafia. Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei, Kapossy János: A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei és Pigler Andor: A győri Szent Ignác templom és mennyezetképei című művek ismertetése. 4. sz. Lux Kálmán: A visegrádi fellegvár koronakamrája. Kottaner Ilona naplója alapján megállapítja, hogy a visegrádi vár korona kamrája a várháromszög keleti oldalán álló hatalmas őrtorony legalsó részé­ben volt. — Könyvismertetések: Miskolczy Gyulától Gróf Tisza István leve­lei 1914 júniustól december végéig és Kapossy Jánostól Szmrecsányi Miklós: Eger és környékének részletes kalauza. — Pauler Akos: Aquinói szent Tamás. Filozófiáját és vi'ágnézetét ismerteti. 5. sz. Szekfű Gyula: Az erdélyi probléma. Erdélyben külön speciális erdélyi öntudat kezd kifejlődni, mely a magyar (nagymagyarországi) talaj­tól elszakadva, az erdélyi mult gyökereiből nő ki. Az erdélyiek abban találják mostani szomorú helyzetüknek, szerencsétlenségüknek okát, hogy az unió után minden téren csatlakoztak Magyarországhoz, különállásukat, külön szervezettségüket feladták. — Székely Miklós Kapossy János: Hillebrandt tanulmányát ismerteti. 6. sz. Pigler Andor: A poszonyi prímást kert. Pozsony mellett a prí­másoknak szép nyaralója feküdt, melyeknek világhírű kertje volt. A kertet Forgács Ferenc prímás alapította, fénykorát Lippay György idején érte el. Fénykorából és hanyatlása idejéből is maradt ránk leírása, szerző ennek alapján ismerteti. — Czakó István: Látogatás Döblingben. Széchenyire vonatkozó naplójegyzést és egy orvosi jelentést ismertet. 7. sz. Eckhardt Ferenc: Rudolf trónörökös gyermekéveiből. Rudolf gyermekéveiből mond el apróságokat, megvilágítja a trónörökös viszonyát szüleihez, főleg Erzsébet királynéhoz, gyermekkori hajlamait és vágyait.. Részletesebben foglalkozik a magyar nyelvi és magyar történelmi tanul­mányaival. Rudolf trónörökös és Erzsébet királyné érdekes magyarnyelvű levelezése egészíti ki. — Könyvismertetések : Pigler Andortól: Ybl Ervin: Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélya. Oroszlán Zoltántól: Hekler Antal: Phidias-könyve, Baros Gyulától: Méhes Gyula és Kari János: Természet­história,, I. k.: A magyar hún-hapyomány és hún-monda. 8. sz. Könyvismertetések: Pais Dezsőtől Ilóman Bálint: A Szent László-kori Gesta Ungarorum, Nagy Lajostői a Lechner Jenő szerkesz­tésében megjelent Budapest műemlékei. Makkai Sándortól Giovanni Papini: Krisztus története. 9. sz. Tormay Cécile: Széchenyi. Az Akadémia alapításának nagy jelentőségét méltatja. — Szekfű Gyula: Széchenyi ünnepe. Az Akadé­mia alapítása Széchenyi nemzetnevelő programmjának a kezdete. Lelki függetlenséget, akart, amihez viszont anyagi függetlenség kell: ezeket akarta megvalósítani. — Cs. Sebestyén Károly: A magyar parasztszékek. Kimutatja, hogy a magyar parasztszékek, amelyeket a magyar népművé­szet termékének tartanak, nem magyarok. A szék a pad mellett a XIV— XV. századi fejedelmi udvarokban tűnik fel, majd terjed, hozzánk a XVI— XVII. században jutott, s csak később, mint köznapi bútordarab, került a parasztházakba. — Könyvismertetések : Kerényi Györgytől ifi. Snmssir.h

Next

/
Thumbnails
Contents