Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Vigevano; Attilio: La legione ungherese in Italia (1859–1867). Ism. Kastner Jenő 639

632 TÖRTÉNETI IRODALOM. 641 időre enyhül, mikor az olasz kormány a „brigantaggio" néven ismert Bourbon-reakció ellen használja fel s élete a szanaszét kószáló bandákkal folytatott kalandos harcokban (1861 márc.— 1862 aug.) lesz változatosabbá. Cavour halálával a Garibaldi által táplált remény, hogy a légió zászlaját valaha magyar földön bonthatja ki, mindinkább ködbe vész. A katonák rebesgetni kezdik, hogy eladták őket egy idegen kormánynak: melyet nem hajlandók felettesüknek elismerni. A fölös számban lévő, tétlenségre kárhoztatott tisztek pártoskodnak, egymás ellen acsarkodnak. A Kossuth elnöklete alatt álló nemzeti bizottság az olasz kormánnyal egyetértőn Tiirrt küldi, hogy rendet csináljon. De az általa foganatosított erélyes rendszabályok is csak ideig-óráig használnak. 1862 júniusában 350 légionárius kéri elbocsátását, akik — mivel sem Törökország, sem Franciaország, sem Svájc nem fogadja be őket — elszélednek Olaszországban. Mikor pedig július 7-én Garibaldi újra partra száll Szicíliában és kiadja a jelszót: „Roma o morte", előbb a huszárok, aztán a gyalogosok csapatostul szöknek, hogy seregéhez siessenek. Erre a megmaradt légiót lefegyverzik és Genovába szállítják, miből ismét hosszú perlekedés származik az olasz kormánnyal, mert a magyar nemzeti bizottság és Türr, a Garibaldi által a légiónak ajándékozott fegyverek, ágyúk, 170 ló ée felszerelés tulajdonjogát követeli, mit a hadügyminisztérium csak némi huzavona után és akkor is csak részben ismer el. A fegyelmetlenség 1862 végén már oly tarthatatlan lett, hogy a légiót királyi leirattal feloszlatják és újjászervezését rendelik el. Megtisztítására, a tiszti rangsor megállapítására tiszti bizottságokat alakítanak. Osak most kerül a légió, mely eddig bizonyos értelemben autonóm szervezet volt, az olasz katonai törvények hatásköre alá. A fölös számú tisztek egy része az aquii táborba vár beosztásra, más részét (70) a külön, részükre szervezett cuneoi iskolába rendelik, a légió új parancsnokául pedig Földváry Károly ezredest nevezik ki. A gyalogság Alexandriában marad, a huszárok Veroelliben. majd Vogheraban, a tüzérség Venaria Reale-ban van állomáson. De a légió hamarosan újra a mazzinianusok kalandos terveinek varázskörébe jut. A forradalmárok Lombardiában készülnek csapatot szervezni, mellyel be akarnak törni Trentinoba. Reményük szerint az ottani lakosság azonnal melléjük áll; Szerbia, Galícia, a dunai hercegségek lángra lobbannak, a tűz átterjed Magyarországra és Ausztria széthullik. A cuneoi iskolában és a légiónál e kalandos tervet sokan lelkesedéssel fogadják. Már készülnek rá, hogy csapatosan szökjenek át a forradalmárok táborába. Egy magyar altiszt elárulja a titkos készülődést. A hadügyminisztérium azonnal megindítja a vizsgálatot, a főbűnösöket lezáratja, a légiót pedig a Marche-be helyezi át, ahol a forradalmi agitáció kevésbbé férhet hozzá, Századok, 1926. IV—VI. tüzet. 41