Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Zoltai Lajos: Települések; egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI–XV. századokban. Ism. Iványi Béla 622
TÖRTÉNETI IRODALOM. 627 ix magyarok állásával szemben levő domb aljába épült. 1 És mégis azt látjuk, hogy Halmay az 1. vázlaton a terrasz peremére rajzolja a falut, a 20. lapon pedig a Majs és Buzigliea közötti zsákutcaszerű vízmosásba helyezi. De már a 43. lapon azt olvassuk, hogy a török „az elővédet Földvár kézbevételére. a síkságra leküldi." Tehát mégis a lapályon volt Földvár? Azt mondja továbbá a szerző, hogy azért tette Földvárt a vízmosásba, mert a környéken több más falu is „víztől kimosott harántszakadékokban épült." Ez igaz, de semmivel se bizonyítható, hogy a török világban megsemmisült falvak eredeti helyükön épültek újra. Tudjuk továbbá azt is, hogy a Majssal és Nagynyáráddal határos, ma már meg nem levő Bágya, valamint a Nagynyárád melletti Körtvélyes is, lapályon. nem pedig valami vízmosásban volt. De a döntő szó itt is Brodaricsé. Ö ugyanis a térszín homorú alakulásait „alveus", „vallis" és „angustiae" szóval jelzi. Ilyen „angustiae"-t említ a csata délelőttjén vívott harcok leírásánál.2 Ez lehetett a Majs és Buzigliea közötti vízmosás is. Ámde a falu helyének meghatározásában se völgyet, se szorost nem említ, csupán a lejtő alját. Nem hihető, hogy abban az esetben, ha Földvár csakugyan valami szűk helyre (vázmosásba) volt beépítve, Brodarics szóra se érdemesítette volna ezt az annyira jellemző és szembetűnő körülményt. A szerzőnek az a határozott állítása, hogy a majsiak - a múlt század hetvenes éveiben — szőllőtalaj forgatása közben, az említett helyen, a földvári templom alapköveit szedték ki (61. 1.), puszta feltevésre épült. Elhisszük, hogy találtak ott a vízmosásban vagy körülötte valami téglákat, de ez magábanvéve még semmit se bizonyít. Halmay nem ismeri Majsnak az Országos Levéltárban3 levő, 1772-ben készült térképét. Ezen láthatná, hogy a falu határának az a nyúlványa, amelybe az említett, vízmosás esik, felerészben tíéta, felerészben Mer so nevet viselt. Ez tehát inkább az egykori Géth (monostor) és Merse, semmint Földvár fekvésére utal. Ha Földvár ebbe a későbbi majsi határba esett, akkor emléke a határrész nevében csakúgy élt volna a XVIII. században, mint ahogy tovább élt a másik két elpusztult falué is. Gergely Endre, aki a csata színhelyén rendszeres kutatásokat végzett s így ebben a kérdésben a legtájékozottabb. maga se meri az itt-ott felbukkant falmaradványokat egyik vagy másik eltűnt község templomával azonosítani.4 1 Contra nos Collis erat· longum protensus in theatry quodammodo forma... in collis imo descensu pagus modicus cum templo — Feldwarei pago est nomen". (Acta Tomiciana: VIII. 248. 1.) 2 Acta Tomiciana: VIII. 248. 1. 3 I. h. 4 Mohácsi Emlékkönyv: 350. és k. 1. 40*
