Századok – 1925-1926
Értekezések - HORVÁTH JENŐ: Anglia és a magyar szabadságharc - 592
610 HORVÁTH JENŐ. sek és ügynökségek az uralkodónak és bécsi kormányának a rendelkezése folytán vagy feloszlottak (Frankfurt), vagy csak egy osztrák háború érdekében és annak idejére nyertek elismerést (Turin), vagy forradalmi mozgalmakba keveredve menekülni voltak kénytelenek (Bécs). A forradalmi kormányzat éppen ezért az intézményesen egybekapcsolódó és nagyrészt osztrák befolyás és ellenőrzés alatt álló Közép-Európa helyett a távolabbi Anglia és Franciaország felé fordította tekintetét. így küldetett 3848 szept. 21-én, most már nem a nádor, hanem pusztán a honvédelmi bizottmány részéről Teleki László gróf Párizsba, honnan Kossuth gyors elismerését remélte annak, mit Bécs és Frankfurt kormányai megtagadtak. Ügylátszik, hogy ebben az időben az egész külügyi szolgálat átszervezésére gondolt, mert Splényi báró is ebben az időben (nov. 14-én) szerezte meg a turini akkreditivát. Amíg azonban e helyi sikert a szárd-olasz viszony állandó feszültsége magyarázta meg, addig Párizsban egy francia-osztrák ellentét hiánya Telekit elszigetelte és a radikális ellenzék karjaiba kergette. Pulszky elpanaszolja emlékirataiban, hogy Telekitől novemberig csak egy jelentés jött,1 a december 10-i elnökválasztás pedig a honvédelmi bizottmány reményei ellenére a konzervatívok javára ütött ki és Bonaparte Lajos Napoleont emelte hatalomra. Bonaparte helyzetét a konzervatív udvarok jóindulatára támaszkodva igyekezett megerősíteni és élesen szembehelyezkedett az európai forradalom terveivel. Kossuth tehát a külügyi nehézségek dombjain keresztülvergődve, nyugat, és kelet felé most már elérhetlen magasságokban látta maga előtt az európai mező sorsát a valóságban irányító hatalmakat: Angliát és Oroszországot, melyeket a helyzet megfigyelésében és mérlegelésében addig számításon kívül hagyott. Akkor az orosz havasokról már a végső mérkőzés 1 Az összeköttetés Párizs és Budapest, később Párizs és Debrecen között oly hiányos volt, hogy Kossuth 1848 dec. 24-i utasításait a párizsi követség csak 1849 márc. 14-én vette kézhez. Ezért Kossuth Teleki grófot külügyminiszteri hatáskörrel ruháztatta fel, amivel Teleki gróf rendszeresen élt és a londoni, brüsszeli, turini, sőt konstantinápolyi missziók is hozzá intézték jelentéseiket. Az említett jelentés 1848 okt. 10-ről kelt (Magyar Nemzeti Múzeum. Vörös Antal gyűjt. 1418. sz.).