Századok – 1925-1926
Értekezések - HORVÁTH JENŐ: Anglia és a magyar szabadságharc - 592
602 HORVÁTH JENŐ. levelei után következtetve, az 1842-ben meghiusult gazdasági kapcsolatok létrehozásán fáradozott. Bár Metternich herceg a pesti angol konzulátus tervét 1846 júliusban forma szerint is végleg elutasította, a magyarországi angol akció egyszerre fontossá lett azáltal, hogy az 1841 óta hatalmon levő Peel-kormányt ugyanakkor Russel János kabinete váltotta fel, melynek külügyi államtitkárává Metternich herceg politikai rendszerének legnagyobb ellenfele, Palmerston lord lett. Palmerston lord1 polititkai programmját Nyugateurópában a francia, Középeurópában az orosz hatalmi befolyás és az orosz hatalomra támaszkodó Metternich herceg elleni védekezés alkotta, ez a védekezés azonban egy pillanatig sem nyugvó aktív külpolitika volt. Mikor a francia kormány Izabella spanyol királynőt 1846 őszén egy francia herceghez kényszerítette, azt a látszatot keltette vele, hogy Lajos Fülöp király, mint a Bourbon-ház feje, a spanyol Bourbonok fölött is rendelkezési jogot igényel magának. Palmerston lord erre az 1830 óta fennállott angol-francia szövetséget felbontotta és ezzel oly lavinát indított meg, mely csakhamar egész Európát lángba borította. Franciaország ugyanis elszigetelt helyzetéből csupán a Szent Szövetséghez való csatlakozás által menekült meg; a Szent Szövetség abszolút. államrendjéhez való csatlakozás viszont a francia nép elkeseredését és az 1848-i forradalmat váltotta ki. Palmerston lord éppen ezért kettős érdeklődéssel figyelte a veszedelmeket, melyek Európa egyensúlyának megbillenése folytán Angliát fenyegették.2 1 Temple .János Henrik, Palmerston harmadik viscountja (1784—186f>) több ízben volt külügyi államtitkár (1830—34, 1835—41. 1846—52) és miniszterelnök (1855—58, 1859—65). Éle; téről mindeddig nem jelent meg kimerítő monográfia. Utolsó éveinek történetét összeállította Ashley Evelyn képviselő (The life of Harry John Temple, Viscount Palmerston, 1846—65. With selections from his speches and correspondence. 2 kötet. London, 1876. II. kiadás 1879.). - Palmerston lord 1848—49-i doplomáciájának történetét első ízben Sir Spencer Walpole ismertette (A history of England from the Conclusion of the Great War in 1815. XXII. The foreign policy of Aberdeen and Palmerston. V. kötet, 1910-i lenyomat, 324—418. 1.), Magyarországot illetőleg csupán az 1850-i kék könyv adataira támaszkodik. Walpole után indult Paid Herbert (A history of Modern England. I. kötet. London, 1904. II. 4· Palmerston's Foreign Policy. 45—56. 1. és V. Revolution and Reaction. 87—109. 1.),
