Századok – 1925-1926

Értekezések - BARANYAI BÉLA: Zsigmond király úgynevezett sárkányrendje - 561

ZSIGMOND KIRÁLY ti. N. SÁRKÁNYRENDJE. 563 názás jogán lett Magyarország királyává1

Zsigmond, a luxemburgi házból való IV. Károly német császár és cseh király ifjabb fia, Brandenburg ura, aki ekkor már egy éve volt Mária törvényes férje s előbb a „Magyarország ura és védője", majd a „Magyarország főkapitánya" címet használta.2 Zsigmond egybekelését Máriával ennek anyja, Nagy Lajos özvegye, Erzsébet királyné évekig meg tudta akadályozni, míg végül is a házasság megkötését Zsigmondnak bátyja, Vencel cseh király segítségével úgy kellett kierőszakolnia. A választás és koronázás jogán Zsigmond magyar király maradt azután is, hogy neje, Mária királynő az 1395. év közepe táján3

gyermektelenül elhalt. Zsigmondnak helyzete a trónon röviddel előbb — valamint ismételten később is — éppen nem volt biztosított és megtámadatlan. Nem azért, mintha az előddel való vérségi kapocs folytonosságát sírba vitte volna feleségének halála s ezzel megszűnt volna a trónon való maradáshoz igényt adó jogcím. Nem hiányzott, ugyan az ellenpárt, mely törekvéseben Zsigmond eltávolítására ezt fel ne hozta volna,4 de a baj az volt, hogy könnyelműségével és állhatatlanságával, meg idegen kegyencek mértéktelen pártolásával legszemélyesebb magyar híveit is elidegenítette magától. Ilyen könnyelműen, s ha kora csereberélő családpolitikája megtűrné e szót, mondhatni, lelkiismeretlenül kezelte a trónutódlás kérdését is, főleg amíg mint özvegy és gyermektelen — bár újra vőlegény — abban magát apai érzelmei tekintetében különösebben érdekeltnek nem érezte. És a legmeglepőbb ellentétekkel teli e politikája több ilyen lépéséhez meg tudta nyerni, ha kellett, ki tudta erőszakolni magyar országnagy ja i és előkelői zágrábi orsz. levélt. Vjestnikjának VI. köt.-ből): „.·. coronata fuit in regem'". 1 1387 márc. 31-én, virágvasárnapján. 2 Lásd Schönherr Gy. a Mill. Magy. Nemz. Tört. III. köt. 395. 1. — Zsigmond szül. 1368 febr. 14., megh. 1437 decemb. 9. A Dlugoss munkájában foglalt keletet — május 17-ikét — Karácsonyi János (Századok. 1907. 461—463. 11.: M. királyné halála napja) méltán vonja kétségbe s jiínius 27-re helyesbíti. 4 Lásd Schönherr (Mill. Magy. Nemz. Tört. III.) 425. 1. 36*