Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Levéltári Közlemények 545

TÖRTÉNETI IRODALOM. 547 városi számadások (legrégibb 1608-ból) és céhiratok és egy „Juramenbuch" képezi, mely utóbbi a benne foglalt· eskümintáktól és a XVIII. században polgáresküt tett egyének névsorától nyerte nevét. A történeti részben Csánki Dezső összeállítja a város középkori nevére vonatkozó különböző levéltárbeli adatokat. Megállapításai szerint a város az 1330-as években alakult. 1346. már a hét alsómagyarországi bányaváros közt találjuk. Jelentőséggel csak bányáinál fogva bírt s ezek hanyatlása után egyre inkább hanyatlásnak indult. — Holub József: A brüsszeli ötödik történelmi kongresszusról. A kongresszus lefolyásának általános ismertetése után különösen három előadáscsoporttal foglalkozik; ezek: Történelmi módszertan és segédtudományok. A nagy háború történetének forrásanyaga. Levéltárak és történeti szövegek közlése. — Irányi Béla: A Korponayrsalád levéltára. A közel harmadfélezer darabot felölelő, Feketehalmon, a család kezén lévő levéltár részben a család gyűjtése, részben házasság s perek útján került birtokába. Anyaga főként XVI., XVII. századi, s nagyobbrészt Szepes megyére vonatkozó; csupán két középkori oklevelet tartalmaz (1274, β 1390). Beosztatlan anyagában található a családnak a XVII. század első felétől vezetett naplója. — Kisebb közlemények: Aldásy Antal: Fejérpataky László tudományos hagyatéka. Fejérpataky László befejezetlenül maradt oklevélpublikációjának, a Zsigmond-kori oklevéltárnak kéziratát ismerteti. — Mayer Béla: Levéltártörténeti adatok. Az Országos Levéltár diplomatikai osztályából közöl a régibb korba nyúló levéltártörténeti adatokat. — Kapossy János: A Herzan-gyűjtemény hagyatéki leltára. A gróf Herzán Ferenc szombathelyi püspök halála után visszamaradt képtárnak leltárát közli a szombathelyi püspöki levéltárból. Magának a gyűjteménynek sorsa még tisztázásra szorul. — Jakubovich Emil: XII. századi oklevéltöredékek. Ez első közleményben III. István egy 1164. oklevelének eddig ismeretlen részét közli, melyben megerősíti Miske ispán fia végrendeletét. — Lukcsics Pál: Julián barát levelének kérdéséhez. A levélnek a vatikáni kézirattárban Cod. Vat. lat No. 4161. jelzés alatti variánsát ismerteti. — Az Ismertetések rovatában Paulinyi Oszkár Domanovszky Sándor: A szepesi városok árúmegállító joga; m—a Auer János Ferdinánd naplója (közzétette Lukinich Imre) és Beniczky Lajos visszaemlékezései s jelentései (kiadta Steier Lajos). — Mayer Béla Magyar Történettudomány Kézikönyve. (Szentpétery Imre: Chronologie. Aldásy Antal: Címertan) és Házi Jenő: Sopron szab. kir. város története I. 1, 2.; Z. : Nagy Szeder István. Adatok Kiskunhalas város történetéhez I.; —A— Lukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története; K. Z. Iványi Béla: Debrecen és a budai jog.; N. A m. kir. Hadtört. Levéltár 1924. évi évkönyve c. műveket ismertetik. — A Vegyes Közlemények rovata Csánki Dezső és Károlyi Árpád kitüntetéséről, Lukinich Imrének a Magyar Nemzeti Múzeum orsz. Széchenyikvtára igazgatójává történt kineveztetéséről, az Orsz. Levéltár főigazgató ját Csánki Dezsőt az új levéltári épület elfoglalása alkalmából ért ünnepeltetésről közöl megemlékezést. M. A. A Bécsi Történeti Intézetről, Gerevich Tibor pedig a rómairól nvujt tájékoztatót. Végül Miskolczy Gyula Békefi liemigről, Hóman Bálint Tasnádi Nagy Gyuláról, Csánki Dezső Tagányí Károlyról és Fraknói Vilmosról, Málynsz Elemér Szeremlei Samuról emlékezik meg elhunytuk alkalmából. 1925: 1—4. szám. Czobor Alfréd: Országos Levéltár felállltásának terve 1701-ben és az ország iratainak további megőrzése. A középkorból nincsenek biztos adataink az ország iratainak rendszeres őrzésére. A mohácsi vész utáni időben azonban már kétségtelenül megállapítható, hogy az ország közérdekű iratai a nádor által őriztettek, mely gyakorlat 1613 óta intézményesen is biztosítva lett az 1613:33. törvénycikkel, amely egyben kötelezi a mindenkori nádor hozzátartozóit, hogy az ország iratait 34*