Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 542
512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 543 Kálmánné Visszaemlékezéseit. Liikesies József Hajnal István: írástörténet, Mihályi Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezet képei című munkáját ismerteti. 6. sz. Agárdi László Pintér Jenő: A magyar irodalom történetének kézikönyvét ismerteti. 7. sz. Mohi Adolf: A máriacelli kincstár Madonna-képe. Hogy mikor ajándékozta Nagy Lajos ezt a kegytárgyat a kegyhelynek, nem tudja megállapítani. A török háborút 1363-ra tételezi fel, a fogadalmi képet 1364-ben vihette Nagy Lajos Cellbe, a templom pedig 1371-ben készülhetett el. — Túri Béla Károlyi Árpád: Gróf Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatékát ismerteti. 8. sz. Timkó Jordán: De Maistre József. Az első francia forradalom korának ezen kevésbbé ismert politikai bölcselőjének elveit eleveníti fel, főleg az államformára vonatkozólag. Első m,űve 1796-ban, harmadik ( utol só) csak halála után jelent meg. Nagy katolikus, az örökös királyságot tartja az egyedüli életképes kormányformának. — Ádám Iván: Zelándus veszprémi püspök. Zelándus szabálytalan választással kerül a veszprémi püspöki székbe, minek következtében meghasonlik IV. Béla királlyal, aki megfosztja a veszprémi püspökséggel járó összes udvari tisztségektől, kiveszi joghatósága alól a budai és budakörnvéki egyházakat; Zelándus magára hagyatva próbálja menteni egyházának minden oldalról támadott javait. — Balanyi György Patek Ferenc: Γ. Caelestin pápa választása című könyvét ismerteti. 9. sz. Ádám Iván: Zelándus veszprémi püspök. További küzdelmét vázolja káptalanjával; majd, mikor a püspök káptalanján segíteni akar és a káptalan javára az alsópapságot akarja megadóztatni, szembekerül egész egyházmegyéjével. A papság a szó szoros értelmében fellázad ellene. Kimerülve, megtörve halt meg a XIII. század hetvenes éveiben, húsz évi küzdelem után Zelándus püspök. 10. sz. Balanyi György: A háborús felelősség kérdése. Az ententeliatalmak mindjárt a világháború elején fölvetették a háborús felelősség kérdését s főleg Amerikában nagy propagandával dolgoztak, hogy a központi hatalmak erkölcsi tekintélyét aláássák. A főtápot ehhez dr. Greiling Richárd névtelenül megjelent könyve, majd Lichnowsky londoni német követ és Muehlon, a Krupp-gyár egyik igazgatójának a háború utolsó éveil>en kiadott memoárja, illetve naplója szolgáltatták, melyek elfogult ságból a németeket tették a háború okozójául. A franciák terjesztették az egész világon. A háború végén pedig a forradalmi kormányok maguk szolgáltatták ki magukat a franciák dühének azzal, hogy eldobták maguktól a multat s siettek minden, az előző kormányra kent vádat elismerni, hogy lehetetlenné tegyék a visszatérést s a győzők szimpátiáját megnyerjék. Követi ezt az „igazságszolgáltatás" és a béke szövegébe belekerül Németország és szövetségeseinek háborús felelőssége és jóvátételi kötelezettsége. Csak azután eszméltek fel és kezdték a németek az ügyet tisztázni. — Sebes Ferenc Zubriczky Aladár: Jézus élete és a vallástörténet, Tóth Tihamér Székely István: Krisztus születésének éve és a keresztény időszámítás című munkáját ismerteti. 1923. évf. 1. ez. Schrotty Pál: A fiám mozgalom. Rövid képet ad Flandria múltjáról, az angol és francia nyomás következtében bekövetkezett lassú süllyedéséről; ismerteti a flandriaiak száz éves elkeseredett moz galmát nemzeti létük, nyelvük megvédéséért. — Túri Béla Tomcsányi Lajos: A főkegyiír szerepe a püspökök kinevezésénél. Lnkrsics József Balanyi György: A szerzetesség története, Túri Béla Kovács Alajos: t zsidóság térfoglalása Magyarországon. Aldássy Antal Miskolczy István:
