Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Schultze; Ernst: Die Zerrüttung der Weltwirtschaft. Ism. Domanovszky Ákos 534

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 534 Hans Preeht: Englands Stellung zur deutschen Einheit, 1848—1850. Beiheft 3 der Historischen Zeitschrift. München und Berlin 1925. Verlag von R. Oldenbourg. VIII. és 181 L Nagy érdeklődéssel vettük kezünkbe Preclit könyvét, mely cime után ítélve, Magyarországot érdeklő dolgokat is ígért, de meglepetve látjuk, hogy műve nem a címben jelzett angol-német, hanem az angol-dán-porosz viszonylattal, tehát a schleswig-holsteini kérdéssel foglalkozik. Helyes címe tehát Anglia és a schleswig-holsteini kérdés lehetne, a dánporosz konfliktus kitörésétől az olmützi megállapodásig. A német birodalmi, a délnémet és az osztrák-német politikáról semmit sem találunk benne, holott az angol-német viszonylatok nagy része éppen ezekre nehezedik. Az angol-porosz viszonylat történetét Bunsen londoni porosz követ jelentései alapján adja elő. Horváth Jenő. Schultze, Ernst: Die Zerrüttung der Weltwirtschaft. Zweite, vollständig umgearbeitete Auflage. 1923. —- Berlin-Stuttgart-Leipzig. W. Kohlhammer. 782 1. Érdekes, de igen merész, hálásnak látszó, alapjában véve azonban igen hálátlan munkába fogott a lipcsei kereskedelmi főiskola jónevű rektora, amikor annak a rombolásnak a vázolására vállalkozott, amit a világháború és következményei vittek véghez gazdasági téren. Feladatává tette így elsősorban a háborús feszültség és a háború utáni összeroppanás idejének gazdaságiörténeti feldolgozását, de nem zárkózott el az elől sem, hogy a leírt tényekből mindjárt levonja az elmélet számára is következtetéseit, ahol. erre alkalom volt, sőt az elől sem, hogy — a. történetíró és teoretikus közgazda mellé — még gyakorlati gazdaságpolitikusnak is fölcsapjon, a kibontakozás lehetőségeivel és módjaival foglalkozván. Hogy a három feladat közül melyik nőtt legjobban szívéhez, nehéz megmondani, annyit azonban mindenesetre el kell ismerni. hogy legalább ugyanolyan szorgalmat tanúsít az anyaggyűjtés óriási munkájánál, mint amekkora temperamentummal lát az események és intézkedések kritikájához és a jövő lehetőségeinek tárgyalásához. A cím és a célkitűzés megkívánják, hogy a szerző mindenekelőtt gazdaságtörténetet írjon. Az események, jelenségek ismertetése a főcél s csak ennek elérése után lehet az esetleges második feladat megoldásához, az elméleti konzekvenciák levonásához fogni. Már pedig egy ilyen — ha nem is az évek számát, de az események tömegét tekintve — végtelenül hosszú kornak gazdasági jelenségeivel foglalkozni más alapon, mint történetin, nem igen lehet. Ezt azonban a szerző nem veszi kellőkép figyelembe, hanem inkább egy adott időpont: könyve keletkezésének időpontjakori állapot rajzát törekszik adni és ennek szemszögéből, retrospektive foglal-