Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Lamprecht: Modern történettudomány. Ford. Sas Andor. Ism. G. A. 529

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 529 hoz, az országos levéltár felállításához. Jól esik látni, hogy mindenütt a magyar tudomány eredményeire épít, könyvében az elfogultságnak nyoma se látszik. Persze hiba nélkül az ö munkája nincsen, így az intézményeknek az egyes fejezetek élén álló ismertetéséhez lehetne hozzászólni, de munkájának a legfontosabb része, a levéltári anyag ismertetése, pontos és becsületes tanulmányon alapszik, azért méltó, hogy elismeréssel és megbecsüléssel fogadja történeti irodalmunk. Tóth Lászió. Lamprecht: Modern történettudomány. Fordította Sas Andor. Budapest, Révai, 8°, 266 1. Lamprecht nem népszerű történetíró, gondolatai mélyenjárók, okfejtése bonyolódott, stílusa nehézkes, művei tehát nem könnyű olvasmáyok. Szinte meglepetésszerűen hat tehát, hogy magyar kiadásban is megjelenhetett, mikor a mi olvasóközönségünk csak divatos írókat olvas β tudományos világunk idegenkedik az újszerű beállításoktól. Vigasztalásul hozzátehetjük, hogy az amerikai közönség, amely előtt Lampreelit a kötetben foglalt előadásokat megtartotta, alig különbözik a mi közönségünktől s így aligha látta a mélyenjáró fejtegetések különösebb hasznát. Egyébként minden, amit Lamprecht e kötetben előadott, sokkal módszeresebb előadásban megtalálható „Zur jüngsten deutschen Vergangenheit" című háromkötetes művében, amely joggal lenne egyetemes újkori művelődéstörténelemnek is mondható, mert ámbár bizonyítási anyagának javát a német történelemből meríti, az egyetemes európai kultúrfejlődést sem hagyja figyelmen kívül. Jellemző tulajdonsága Lamprechtnek, hogy a gazdasági és társadalmi problémákat is szakszerűen kezeli és mindenhol kellő figyelmet szentel nekik anélkül, hogy a történelmi materializmus sivár útjára tévedne. Míg emez csak a felszínen halad, a legkönnyebben meglátliatót fogja meg, Lanipreclit a lényeget keresi s lélektani elemzéseivel sokszor meglep. Szerinte a történésnek mégis csak az ember a mozgatója s az embert lélektani analízis nélkül helyesen megérteni nem. lehet. A lélektani elemzésben azonban Lamprecht határozottan racionalista, aki nem engedi magát érzelmi motívumoktól vezettetni, hanem az ész világánál vizsgál minden jelenséget. Ha e kötet tartalmát elemezni kívánjuk, akkor abban elsősorban a történettudomány fejlődésének jellemzését találjuk addig, míg a lélektani elemzéshez eljutott. Aztán a német művelődés útjait jellemzi szellemi, gazdasági és társadalmi téren s nyomatékosan kiemeli a saját korszakos beosztását. Kiemeli a legutolsó korszakban bekövetkezett kulturális változásokat s kimutatni törekszik azok lélektani alapjait. Majd az egyes korszakok lelki mechanikájába vezet be, a különböző kultúrák Századok. 192G. I—III. füzet. 34