Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Radványi; Nikolaus: Die Archive in der Podkarpatska Rus. Ism. Tóth László 527

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 527 Nikolaus Radványi: Die Archive in der Podkarpatska Ilus-Ein Beitrag zur Errichtung des Landesarchivs. Uzhorod-Ungvár, 1922. Buchdruckerei „Viktoria", 8°, 145 1. A trianoni békeszerződés nemcsak politikailag szakította szét Szent István koronájának birodalmát, de a tudományos érintkezést, a tudományos kutatás szabadságát is lehetetlenné tette Magyarország és az elszakított területek között. Pedig éppen a Felvidék és Erdély, amelyek legnagyobbrészt megvoltak kímélve a török pusztításaitól, őrizték meg számunkra középkori történetünk becsesebb emlékeit. Az összeomlás óta a magyar történettudomány művelői nemcsak teljesen el vannak zárva ezen emlékek tanulmányozásának lehetőségeitől, de jóformán afelől is tájékozatlanok, hogy mi maradt meg ott épségben a forradalom és a megszállás viharai nyomán, valamint, hogy mit szándékoznak tenni az új urak a történeti mult ezen, legtöbbször a magyar igazságot hirdető emlékeivel. Ε fájdalmas bizonytalanság közepette jóleső érzéssel olvastuk Radványi Miklósnak, az autonóm Ruténföld levéltárosának könyvét, amelyről csodálatosképen még nem esett szó a magyar tudományos irodalomban. Amidőn a békeszerződés nyomán véglegesen megállapították Ruténföld határait és a románok is kivonultak Ugocsa, Bereg és Máramaros megyéknek általuk megszállva tartott területeiről, a rutén ideiglenes konmány 1921 elején felszólította a könyv íróját, hogy készítsen tervezetet ruténföldi országos levéltár felállítására. Ε hivatalos megbízás folytán, amelyet csakhamar követett Radványinak országos levéltárnokká történt kinevezése, 1921-ben végigtanulmányozta a Ruténföldön lévő hivatali és magánlevéltárak állapotát. Ennek a könyvéből láthatólag alapos és lelkiismeretes tanulmányútnak az eredménye a jelen mű, amely bevezetésében ismerteti a ruténföldi kormány intézkedéseit az új levéltár felállítása érdekében, valamint azoknak a tisztára magyar segédkönyveknek bibliográfiáját adja, amelyeket a szerző munkájában használt. Ezután a levéltárak ismertetését a munkácsi gör. katli. püspökség jód rendezett és ma is épségben lévő levéltárával kezdi, amelyet joggal elsőrendű fontosságúnak tart, különösen a ruténség újabbkori történetét illetőleg. A második fejezetben a liazilitarend csernekhegyi zárdájának levéltáráról szól, amelynek különösen jelentőséget ad az a fontos szerep, amelyet Szent Bazil rendje a rutén nép vallási és kulturális életében mindig betöltött, másrészt pedig itt székelt a magyarországi rendtartomány főnöke is, tehát ennek a levéltára is itt található. Annál feltűnőbb mégis, hogy ezt a becses levéltárat, amely szintén sértetlenül maradt meg a forradalmak után, Radványi szerint, eddig senkise használta fel a Ruténföld egyházi és politikai történetírói köziil. A ruténföldi hivatali levéltárak közül a legkisebb károeo-